Heti napirend
2008. 05. 12. – 2008. 05. 17.
A hetet, a keddi napon a kormányszerkezetről szóló törvénymódosítás megszavazása indította meg. Ezt követően szóba került a társadalmi szerződés, amit a Fidesz szorgalmaz. A május 12-i hét harmadik legmeghatározóbb témája, Gyenesei István önkormányzati miniszterjelölt támadása a Somogy megyei közgyűlési elnöksége alatt folytatott bűncselekménygyanús ügyletek kapcsán.
A hetet egy olyan téma határozta meg részben, ami addig nem fog alábbhagyni, míg az új ellenzéki párt nem kezd erőszakosabb ellenzéki politikába. A téma pontosan a kormányszerkezetről szóló törvénymódosítás megszavazása. A törvénymódosítás szerint új minisztérium, új államtitkári posztok jönnének létre. Az SZDSZ a kisebb államot támogatja, nem ért egyet a kormányszerkezet átalakítással, mégis megszavazta a törvénymódosítást. A többi ellenzéki párt ennek kapcsán támadta a szabad demokratákat, hogy milyen ellenzékként is működnek, ha támogatják Gyurcsány Ferenc értelmetlen kormánytag bővítését. Ahogy hangsúlyozták is, nem értenek egyet a változtatással, de ahogy eddig is, most is lehetőséget akarnak adni a kormánypártnak egy sikeres kisebbségi kormányzáshoz.
Valószínűleg nem az általuk elmondott okok miatt szavazták meg a törvénymódosítást. Az SZDSZ-nek még szüksége van az új liberális, ellenzéki arculat kiépítéséhez. Viszont, ha korán keresztbe tesznek a kisebbségi kormánynak, akkor növekszik az esélye az előre hozott választásnak. Akár a költségvetési törvény megszavazása előtt is lezavarhatják a korai országgyűlési választásokat. Tehát szükség van a konstruktív ellenzékiségre. Ha nem is folyton, de míg a saját programjukat vitatja a kormány addig mindenképpen. Ezzel egy időben pedig a liberálisoknak határozott ellenzéki szerepet kell felvenniük, olykor párbeszédet folytatva a Fidesszel, MDF-fel. Az egykulcsos adó bevezetéséről folytatott tárgyalások tökéletesen megfelelnének az ellenzéki konszenzus kép felépítésére, ami távolságot tartana fenn a szocialistákkal szemben.
A hétvégén Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere egy új közteher-viselési rendszerről beszélt, mely kapcsán a kormány, a gazdasági szereplők és a civil táradalom megállapodna az ország válságkezelését illetően. Ezzel az új rendszerrel kezdené meg kormányzását egy új Fidesz-kormány – vélik a Fidesz holdudvarában. A megállapodás egy társadalmi szerződés lenne, melyet 1977-ben meghozott spanyolországi Moncloa-paktumhoz hasonlítottak. A paktum biztosította békés átmenetet a diktatúrából a demokráciában.
Az elmúlt időszakban Orbán Viktor új egyezségről beszélt, amire szüksége van az országnak. Az egyezséget a jelenlegi kormányfő akadályozza meg, ezért előre hozott választásokra van szükség. Elmondta, minden felmerülő szakpolitikai témánál elmondja véleményét, hogy miről kell megállapodnia az új többséggel.
Az egyezség, a társadalmi szerződés és a párbeszéd hangoztatásával Gyurcsány Ferenc kommunikációját követi a Fidesz, ami jelenleg az egyik leghatékonyabb lépés lehet a legnagyobb ellenzéki párttól a már megszerzett népszerűség növelése érdekében. A negatív helyett inkább pozitív kommunikációt folytat a Fidesz, Orbán Viktor kétségkívül csak ebbe a keretbe építi megjelenését. Az esetleges támadásokat inkább a másodvonalban elhelyezkedő politikusok végzik, melyek csak ideiglenes, szükséges taktikai lépések a kisebbségi kormányzás gyengítése miatt, például a bizalmi szavazás kezdeményezésének követelése.
Az egyik ilyen szükséges taktikai lépés Gyenesei István támadása. Bár ezt nem a Fidesz folytatja a miniszterjelölttel szemben, hanem az egyik jobboldali sajtóorgánum – bár a jelenlegi fideszes megyei elnök vezetésével -, mégis a polgári szövetség malmára hajtják ezzel a vizet. A volt Somogy megyei közgyűlési elnök alatt folytatott lehetséges bűncselekmények felhánytorgatásával Gyenesei rátermettségét kérdőjelezhetik meg. Így a megújulást szimbolizáló kormányfrissítésbe Gyenesei István személye rondíthat bele, ha minél tovább napirenden lesz a téma. Az új miniszterek inkább a szakértői kormány képét hívatottak volna biztosítani, viszont így továbbra is bizalmatlanak maradnak a választók a Gyurcsány-kormánnyal szemben. Az is erősíti a botrányt, hogy olyan területet fog igazgatni a miniszterjelölt, mely erős kapcsolatban áll majd a fideszes önkormányzatokkal – ellenőrizheti a Fidesz által irányított önkormányzatokat, a jobboldali média szerint akár akadályozhatja azok működését is. Ezzel újabb támadási felületet adva a jobboldali sajtóorgánumoknak, vagy az ellenzéki pártoknak. Tehát az ügy napirenden addig marad, míg Gyenesei nem tisztázza magát, vagy a téma elévül, gyengül hatása amiatt, hogy régóta a napirend egyik központi híre.
Mikola István a Fidesz három győzelmének múlt heti hangoztatása után visszatért a kormány támadásához. Ahogy az várható volt, most a kormányt a pénztártörvény meghozatala miatt, és annak kapcsán értelmetlenül elköltött milliók miatt támadta. Bár a Fidesz elérte, hogy Székely Tamás javasolja a törvény hatályon kívül helyezését – az MSZP minden vágya volt ezt -, a téma még nem fulladt ki. Mikola követelte, hogy számoljon el a kormány a pénztártörvény miatt elköltött pénzekkel. Ha a szocialisták nem számolnak el a pénzzel, akkor minden héten Mikola célpontjai maradnak, és ezért csökken tovább a népszerűségük – a megmaradtak között. Viszont ha elszámolnak, akkor az elköltött pénzek miatt csökkenhet tovább a támogatottságuk. A téma gyengülését jelentheti, ha hatályon kívül helyezik a pénztártörvényt, vagy előhozakodnak a parlamenti pártok az egészségbiztosítási programjaikkal.
A héten a Fiatal Baloldalban megindult egy megújulási folyamat. Ezt talán össze lehet kötni Gyurcsány baloldalt frissítő elképzelésével, de nem feltétlen a legerősebb kiváltó okot találnánk meg az ifjúsági szervezet megszűnését illetően.
Varga László, a FiB elnöke szerint vezetői tisztsége elvállalásakor arra vállalkozott, hogy egységes, baloldali szervezetet hozz létre. Véleménye szerint most jutottak el oda, hogy meg tudják ezt tenni, ezért a hétvégén létrehozták a Societas Új Mozgalom nevezetű ifjúsági szervezetet, mely nem jogutódja a Fiatal Baloldalnak. A megújulással inkább a szervezet és a Zuschlag-ügy között felmerülő kellemetlen kapcsolatot akarták megszűntetni. Az új szervezet tehát nem kapcsolódna közvetlenül a pályázatok jogtalanul megszerzett pénzekhez. A téma valószínűleg csak ezen a héten volt napirenden, megjelenése csak ideiglenes különlegességének köszönhető, illetve fontossága jelentéktelen.
Az kisebbségi kormányzás miatt az MSZP-frakció hatékony működése érdekében Tóbiás József és Szanyi Tibor kidolgozott egy modellt. A hír valódi fontossága abban rejlik, hogy egyre jobban napirendre kerül Szanyi Tibor a megújuló MSZP-frakció kapcsán. A hatékony működési szabályozást jelentő modell mellett a frakción belüli elégedetlenség miatt is az MSZP médiaszereplőjévé vált Szanyi, aki Szili Katalinnal együtt azt állította, új baloldali politikára és gazdaságpolitikára van szükség. Szanyi hozzátette: „Vissza a baloldali gyökerekhez!” A jobboldali sajtó szerint ezzel Szanyi Tibor, az MSZP Európa-politika tagozat elnöke bírálta Gyurcsány Ferencet eddig elhibázott liberális gazadságpolitikája miatt. A kijelentés egyik értelmezése alapján jelentheti ezt is, de ezzel szemben a nyilatkozatra lehet úgy gondolni is, mint a párt szocialista-szociáldemokrata külsejének felépítését szolgáló kommunikációs lépésre, amely valójában a miniszterelnök-pártelnök elképzeléseit támogatja.
Az MSZP-frakció tisztújításának közeledtével megkezdődtek a lehetséges párharcok kialakulása. A frakcióvezetői tisztségért Lendvai Ildikó mellett Szanyi Tibor is indulhat. Az utóbbi személy indulásának feltétele, hogy az új működési mechanizmust megszavazzák-e a szocialista képviselők.
A heti napirendet a kormány és ellenzéki oldal tematizálási versenyét minimálisan az ellenzék nyerte meg, mely köszönhető volt a jobboldali sajtóorgánumoknak. A Fidesz a társadalmi szerződéssel, illetve a pénztártörvény bírálatával jelentkezett. A szocialisták a kormányszerkezetről szóló törvénymódosítás sikeressége és az MSZP-frakció kapcsán felmerült különböző híreken kívül más komolyabb témával nem jelentkezett. A szabad demokraták a konstruktív ellenzéki munkájuk bírálata miatt kerültek napirendre, mely valójában a Fidesznek köszönhető, és a liberálisok számára erősen negatív hír. Dávid Ibolya által a hétvégén ellenzéki pártoknak szétküldött levélen kívül mással nem kerültek napirendre. A levélben azt kéri a liberálisoktól, a Fidesztől és a KDNP-től, hogy mindegyik párt deklarálja, nem szavazza meg az őszi költségvetési törvényt.
(Következő ábrák, és a bennük szereplők adatok lehet minimálisan pontatlanok. Ez a heti napirendi elemzés egy lehetséges kiegészítése, melynek elkészítési módszertana a jövőben finomulhat.)
Bár a hetet az ellenzék határozta meg témák napirendi megjelenését tekintetve, mégis az MSZP és a szocialista politikusok szerepeltek a legtöbbet a héten. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a jobboldali sajtóorgánumok célpontja, ahogy eddig is, a Magyar Szocialista Párt volt.
A médiaszereplés listáját Gyurcsány Ferenc vezeti. Őt követi Gyenesei István, aki az őt ért támadások miatt és a miniszterjelöltsége miatt jelent meg a médiában. Bajnai Gordon Gyenesei üdvözlése és fejlesztési ügyek kapcsán jelent meg. Szanyi Tibor az MSZP-frakcióval kapcsolatos nyilatkozatai miatt ilyen magas a megjelenése. Orbán Viktor a társadalmi szerződés és a Magyar Polgári Párt, Mikola István az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény miatt jelent meg ennyiszer. Szent-Iványi István az SZDSZ elnökjelölési procedúrája kapcsán mutatkozott meg; a demokrata fórum elnöke, Dávid Ibolya pedig az eddig megszokott módon, a leggyakrabban képviselte pártját, leginkább a költségvetési törvény, illetve az SZDSZ eddigi ellenzéki működésének bírálata miatt.
