Heti napirend
2008. 04. 28. – 2008. 05. 03.
A májusi hónapba átnyúló héten a napirendet az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlése – ahol a koalíció felbontásáról döntöttek -, illetve Gyurcsány Ferenc új kormánya téma uralta. A kisebbségi kormány egyik új miniszterjelöltje pedig egy újabb problémával ajándékozta meg a kormányfőjét, és a május 1-jei majálison meghirdetett szociáldemokrata kormányzását.
Ahogy arra számítani lehetett, a szabad demokraták rendkívüli küldöttgyűlésén a küldöttek a kilépés mellett szavaztak. E döntéssel véget ért a két párt koalíciója, és egy valódi kisebbségi kormányzás kezdődhet meg. Kóka János pártelnök és Fodor Gábor személye és beszéde határozta meg időről időre a gyűlés hangulatát. Kóka monológja alatt a hallgatóság visszafogott volt, és csak akkor szakították meg tapsukkal, mikor a lemondó liberális miniszterek neveit sorolta fel. Ez erős utalás az elnök párton belüli minimális támogatottságára. A pártelnök beszélt a koalícióból való kilépés szükségességéről, majd talán az egyik legfontosabb momentum az volt, amikor utalt arra, koalícióra lépne Fodor Gáborral. Kóka elképzeléséből lehet arra következtetni, hogy felmérte a két leendő elnökjelölt támogatottságát és a nagyobb bukás helyett inkább kezet nyújtott ellenfelének. A leköszönő környezetvédelmi miniszter viszont az újulás fontosságáról beszélt, illetve az elnökválasztási győzelme esetén csak akkor tölti be tisztségét, ha pártja is határozottan a változás mellett van most és később is. Fodor Gábor szavait a jelenlévők többszöri alkalommal is megszakították tetszésnyilvánítás miatt. Maga az esemény inkább magyar politikai és liberális párttörténetileg érdekes, viszont a jelenlegi politikai helyzetben inkább a két beszédet befogadó közönség reakciója érdemel nagyobb figyelmet, melynek következményei inkább csak a június 7-ei tisztújító küldöttgyűlés után lesz igazán érzékelhető. A párt öregjei, Kuncze István és Pető Iván nem álltak ki a pódiumra, inkább csak figyelték a "fiatalok" szónoklásait. Mindkét kiemelkedő politikus arcképéről le lehetett olvasni, Fodor politikája nem tetszik nekik, mely később könnyedén egy új MSZP-SZDSZ koalíciót eredményezhet. A téma napirendre kerülésének oka egyértelműen a különlegességében rejlik.
Gyurcsány Ferenc már korábban elkezdte az egyeztetéseket az új kormánytagok személyéről, ezért nem lehetett váratlan a hétfői bejelentés, mikor is a miniszterjelölteket mutatta be. Az esemény fontossága abban jelenik meg, hogy milyen személyekkel állt elő, mit akar jelenteni a jelölés, és mely szakterületeket szeretne kiemelni a kisebbségi kormányzás hátralévő időszakában a kormányfő. A jelöltek két fő kivételével egytől egyig külsős, civil emberek. Különböző vélemények szerint ezek a jelölések inkább a miniszterelnök-pártelnök helyének biztosítására szolgáltak, hogy kevesebb fajsúlyos politikus vegye körbe a kormányban. Az új kormány szimbolikus és kommunikációs jelentősége, hogy ne csak retorikában, hanem kormányszerkezetileg is egy új időszakot, új kormányzást hirdessen a kormányfő. Viszont a megújulással bizonyos területeket szeretne kiemelni. Mindenképpen nagy figyelemmel kell követni a csúcsminisztérium létrejöttét, melyet Bajnai Gordon fog vezetni. A csúcsminisztériumban fog egyesülni a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve a kutatásfejlesztési ág is saját tárca nélküli minisztert fog kapni. Az Önkormányzati Minisztérium létrejöttével meg lehet jósolni, hogy az EU-támogatásokra, és azok hasznosítására, kutatásfejlesztésekre és a túlsúlyban fideszes önkormányzatokkal történő megfelelő kapcsolat kiépítésére nagy hangsúlyt szeretne fektetni Gyurcsány Ferenc.
A Fidesz és az MDF a héten leginkább egy szavazás elrendelésével került napirendre. Először a demokrata fórum pártelnöke, majd Navracsics Tibor is kötelezte a miniszterelnököt, hogy kérjen maga ellen bizalmi szavazást. Elvárásuk alapja az, hogy az új kormánynak sem társadalmi, sem parlamenti támogatottsága sincs. Gyurcsány válaszul úgy reagált, hogy kezdeményezze az ellenzék a bizalmi szavazást, szerezzenek hozzá szövetségeseket, ha tudnak. A két ellenzéki párt felvetésének oka a legitimáció megkérdőjelezése volt, mely valószínűleg az elkövetkezendő időszakban megmarad kommunikációjuk részeként. A miniszterelnök-pártelnök válasza bizalomra épül, tehát a pártja összezár mögötte, illetve a volt koalíciós partner sem akar előre hozott választásokra esélyt adni, így ők is biztosítják Gyurcsányt minimális támogatottságukról.
Az új kormányban még kiemelendő változások történtek. Lamperth Mónika új feladatot kapott 6 éves tárcavezetése után. Az új szerepkörben a szocialista pártelnök kabinetének vezetésével kell foglalkoznia. A kormányfő a baloldal frissítési tervében működhet közre, illetve a döntéshozatal koncentrálásában. Egy másik elképzelés szerint az új beosztás azért kaphatta meg Lamperth, mert nem tudott nem értett egyet a miniszterelnökkel, így az új poszton még inkább a pártelnök ellenőrzése alá kerülhet.
Ujhelyi István az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkári tisztségéről mondott le, elmondása szerint hit és teljesítmény hiánya miatt nem tudna már csak a pozícióval járó jövedelmek miatt a helyén maradni. A lemondásnak több oka lehet. Zuschlag-ügy kapcsán gyakran emlegették, mellyel az ügy politikai felelőssége őt terheli, így kilépése többet segítene az új kormánynak, ha például még további információk kerülnének napvilágra az ügy felgöngyölítése során. Más elképzelés szerint ő egyetértett azzal, hogy új elnökséget kellene választani a népszavazási vereség és a koalíciós válság után, ami akkor nem éppen a párt egységét jelentette.
A hetet megfelezte a május elsejei városligeti ünnepség, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfő hivatalosan is bejelentette, hogy új élet kezdődik a kormányzásban. A helyszín, időpont tökéletes volt a bejelentéshez. A 2008-as jövedelmek, nyugdíjak emelkedéséről beszélt. A beszéde során kiemelte, hogy az állampolgároknak közösségeket, hálózatokat kell építeniük, mellyel a baloldali frissítést képzelheti el. Az irányvonal, melyet megszabott táborának nagyon hasonlít Orbán Viktor polgári körös elképzeléséhez. E mellett még kijelentette: aktív, kezdeményező szocialista-szociáldemokrata kormányzás kezdődik. Magyarul visszatérnek a pártot definiáló ideológiákhoz. A minden újat jelentő héten a miniszterelnök-pártelnök, illetve pártja és kormánya megkezdte a régi-új arculat felépítését, mely az elmúlt hat év koalíciós kormányzás után még reményt keltő eredményeket is szülhet később.
A jelenlegi miniszterelnök megköszönte az őt megelőző kormányfő utazó nagyköveti munkáját. A mellett, hogy a tisztség ellenzéki bírálata után – utazásaira, szakértőkre és titkárnőre több millió forintot különítettek el a költségvetésből - Gyurcsány Ferenc kormánya e támadó felületét is megoldotta, a kormányfő elődje támadásai miatt lépte meg ezt a változtatást. Medgyessy Péter áprilisi hónap elején és közepén mondta, hogy Gyurcsánynak már a népszavazás előtt le kellett volna mondani, később pedig azt állította, „több konfliktust és problémát okoz, mint amennyit megold, és ennek a konzekvenciáit le kéne vonnia”. Helyzetén már az egyik napilapnak adott interjúja sem segített, melyben a kisebbségi kormányzást megfelelő megoldásnak állította be. A megbízás visszavonása után egy bírálójával kevesebb van kormánya és pártja közelében.
Gyenesei István, az Önkormányzati Minisztérium vezető tisztségére a kormányfő jelöltje. Az új személy bajokkal érkezik új posztjára, mivel a mostani Somogyi közgyűlés elnöksége vizsgálatot rendelt el a helyi intézményekben, hivatalban, miután feltételezték, hogy Gyenesei megyei elnöksége alatt gyanús gazdasági ügyletek folytak. Számviteli rend megsértésével és egyéb súlyos törvénysértések miatt nyomoz a vám- és pénzügyőrség. A jobboldali média által napirendre tűzött téma máris rossz fényben tüntetheti fel az új kisebbségi kormányt új kormánytagja révén. Az újulás máris kisebb akadályokba ütközött. A téma súlyossága attól függ, hogy mennyi ideig foglalkozik vele a média, vagy mikor tudja tisztázni magát Gyenesei.
A hetet kétségkívül a szocialista párt tematizálta. A hét elején és közepén leginkább pozitív témákkal jelenhettek meg, majd a Keller-Kapolyi megbízás, és a Gyenesei-ügy megjelenése negatív hatást okozott a párt számára. A szabad demokraták leginkább a küldöttgyűlésük utóhatásával jelentkeztek a napirenden, illetve Fodor többször hangsúlyozta, hogy új szereplőkkel új koalíció is szóba kerülhet, illetve az előre hozott választás és a kisebbségi kormányzás mellett ez a legjobb megoldás a jelenlegi politikai helyzetben. Az ellenzéki pártok a bizalmi szavazástól eltekintve inkább csak külső szemlélődője volt a hét politikai eseményeinek. Navracsics Tibor és a Fidesz már kommunikáció terén nyitni kezdett a szabad demokraták felé.
A politikusok médiaszereplését egyértelműen Gyurcsány Ferenc vezette. Mindenhol az új kormányzás hirdetésével jelentkezett, azt menedzselte. A liberálisoknál továbbra is Kóka János és Fodor Gábor jelentkezett a legtöbbször, az utóbbi politikus még talán több alkalommal is a koalíciós képességének bizonygatásával. Az MDF e héten a napirendről lecsúszott, Dávid Ibolya hét eleji bizalmi szavazás követelésével tudott megjelenni. Orbán Viktor és Navracsics Tibor az új kormány társadalmi támogatottságának és parlamenti felhatalmazásának hiányáról beszélt. Orbán Viktor először magyarázta a jelenlegi helyzetet.
