Sajtófigyelő – napilapok
2008. április 28., hétfő
Magyar Nemzet
Az SZDSZ kilép a koalícióból
Az SZDSZ tegnapi, rendkívüli küldöttgyűlése elsöprő többséggel a koalícióból való kilépés mellett döntött. A 800 szavazati joggal rendelkező delegáltból csupán 500-an jelentek meg, 434-en a kilépésre, 53-an a bennmaradásra szavaztak. A többiek tartózkodtak, például Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár. Előtérbe került ugyanakkor az elnökválasztás is: Fodor új programról és emberekről beszélt, s ha megkapja a támogatást, vállalja az elnöki posztot, akárcsak Kóka János jelenlegi elnök. Horn Gábor szerint jövőre a párt 6-7%-ot szerezhet az EP választáson („előrehozott választásról” beszélt, a lap eltűnődik, vajon elszólás volt-e..), ha sikerül egységet kovácsolni. A mai frakcióülésre Kóka meghívta Gyurcsányt és Lendvait, jövő héten az SZDSZ elnöke vendégeskedik a szocialistáknál. Dávid Ibolya, az MDF elnöke bizalmi szavazást sürget. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint az SZDSZ tobábbra is az MSZP partnere, legyen az koalíció, vagy az egypárti kormány külső támogatása. Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető szerint a kormány társadalmi támogatottsága után immár a parlamenti támogatottságát is elvesztette. Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője szerint az SZDSZ döntése akár egy színjáték része is lehetne.
Felszámolás menetrend szerint
Tucatnyi vasúti szárnyvonal szűnhet meg napokon belül, ugyanis a decemberben elfogadott menetrend szerint a MÁV csak május 1-ig garantálta a szolgáltatást. A gazdasági tárcánál nem cáfolták az érintett települések aggodalmait. Időzített bombán ülünk-jellemezte a helyzetet Csanádi István, Mezőhegyes polgármestere. A Vasutas Települések Szövetségének elnöke elmondta, hogy tavaly decemberben az akkor még Kóka vezette gazdasági minisztérium a civilek és szakmai szervezetek nyomására állt el 38 vasúti vonal megszüntetésének tervétől. 12 esetében meg kell egyezni legkésőbb májusig a finanszírozásról a minisztériumnak az önkormányzatokkal, ellenkező esetben bezárják a vonalakat. A további 26 vonal esetében a moratórium az év végéig él. Kákosy Csaba azt ígérte, hogy alaposabban kidolgozzák a vonalak átadásának tervét az önkormányzatok számára. Fel is került a honlapra egy tervezet, melyből azonban Csanádi szerint nem lett semmi. Több érintett polgármester a vonalak felújítását tartja megoldásnak, nem a bezárást. A tervezett intézkedést Izsó Gábor békési polgármester egyenesen katasztrófának nevezte.
Lesz parlamenti vizsgálat?
Kóka János elképzelhetőnek tartja, hogy az SZDSZ támogatná egy vizsgálóbizottság felállítását, melynek célja a lehallgatási botrány felderítése. A lap próbálta megszólaltatni Keller Lászlót, aki nem kívánt nyilatkozni, csupán korábbi nyilatkozatára hivatkozott, mely szerint be fog perelni minden valótlanságot állító jobboldali újságot. Az MN hosszan részletezi, az ügy érintettjei hogyan kerültek ellentmondásba saját, korábbi nyilatkozatukkal. Kapolyi László például csupán gazdasági jellegű megbízásról beszél, míg a lap által nyilvánosságra hozott beszélgetésben az ügy kormányzati-politikai szálairól beszél. Keller László szerint az MN valótlanságokat közölt, de a TV2 –ben maga is elismerte, hogy személyesen találkozott annak idején a cég képviselőivel. Keller László nem mond le, sőt, jogi útra tereli az ügyet.
Csütörtöktől a tulajdonos fizet bírságot
Csütörtöktől alkalmazza a rendőrség az objektív felelősség elvét. Ennek értelmében a gépjármű tulajdonosa a felelős azért, ha az autóval átlépik a megengedett sebességet, nem tartják be a vasúti átjárón való áthaladásra, megállásra a várakozásra, a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra, az autópálya leállósávjának igénybevételére vonatkozó szabályokat, a közlekedési lámpák utasításait és a természetvédelmi előírásokat. Csupán akkor mentesül a tulaj a felelősség alól, ha igazolja hogy kocsiját ellopták, illetve ha az autót használó személy magánokiratban elismeri, hogy ő vezetett a szabálysértés elkövetésekor.
A Fidesz megfelezné az áfát
Az idén mintegy 10%-os élelmiszerár-emelkedés várható, így 20-ról 10%-ra csökkentené a Fidesz az élelmiszerek áfáját-jelentette ki Font Sándor, a párt agrárpolitikusa. A Fidesz javasolja, hogy az Országgyűlés csökkentse e termékek körében az áfa kulcsát. Továbbá fenntartják korábbi javaslatukat, hogy a kormány adja vissza a kormány a gazdáknak az intervenciós alapból korábban elvett 25 milliárd forintot. A Fidesz áfa javaslatát a rendkívül magas mértékű élelmiszerár-emelkedéssel magyarázta, mely tavaly átlagosan 11,5% volt, míg az uniós átlag csupán 2,8-3% körüli. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője szerint csak olyan kezdeményezést tudnak támogatni, ami nem érinti a konvergenciaprogramot. Ők a megoldást inkább a termelés növekedésében, és nem az áfa kulcsok megváltoztatásában látják.
Tarol a fideszes javaslat
A Nézőpont Intézet által készített felmérésből az derül ki, hogy minden párt szimpatizánsainak a Fidesz egybiztosítós egészségbiztosítási modellje tetszik. Az SZDSZ tiszta magántulajdonú javaslatát 2%, míg a szocialisták több állami biztosítós javaslatát csupán 22% támogatja.
A felmérésből kiderül, hogy a kisebbségi MSZP-s kormánynak paradox módon a Fidesz javaslatát kell támogatnia, ha megakarja erősíteni bázisát.
Komáromi lefejezné az MSZP-t
Az MSZP Pécs-Mecsek-Nyugat Alapszervezetének titkára, Komáromi István szerint Gyurcsány Ferencnek és a teljes MSZP vezérkarnak meg kell válnia posztjától, különben megállíthatatlan marad a szocialisták népszerűségvesztése. A titkár, egykori MSZP alapító már korábban is éles kritikával illette pártja vezetését, most levélben értekezett kifogásairól. Szerinte a legalkalmasabb a miniszterelnöki posztra Gráf József lenne. Levelében teljes tisztújítást javasol: „Egyetért-e Gyurcsány Ferenc javaslatával, hogy az MSZP tartson (egy teljes) tisztújító kongresszust, illetve azzal, hogy az MSZP-ben ne tölthesse be azonos személy a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot?”Komáromi szerint az MSZP-nek 30 ezer tagja lehet, a kongresszus összehívásához a tagság 10%-nak támogatására van szükség. Továbbá élesen bírálta a pécsi MSZP-t, valamint az SZDSZ-t is.
Eger részt kér a kórházból
Tovább harcol az egri önkormányzat közgyűlése a Markhot Ferenc kórház működtetési és vagyonkezelői jogának megszerzéséért, ugyanis Habis László polgármester törvénytelennek tartja a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat döntését,amely-az önkormányzati törvény ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően- nem részesítette előnyben a megyei jogú várost a pályázóval szemben. A város azt szeretné, ha a megye fölbontaná a megkötött szerződést. Ha nem történik ez meg, akkor a jogi lépéseken túl-első körben kéri a kórház járó – és fekvőbeteg-ellátás megyeszékhely lakossági létszámának megfelelő részarányos működtetési és vagyonkezelői jogát. Ez 260 ágyat, 70-75 orvost, és 330-350 szakdolgozót jelent. Emlékezetes, a kórház vagyonkezelői és működtetési jogát az MSZP közeli HospInvest Zrt. kapta.
Vihar a jobbik meghívása miatt
Roma élet Közép-Európában és Magyarországon címmel tartottak a hétvégén konferenciát az MTA-n. Bayer József, az MTA Politikatudományi Intézetének igazgatója határolódott el a rendezvénytől, mert a szervező, az MTA PTI kutatója, Simon János meghívta többek között Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Bayer korábban azt állította, az esemény fővédnöke Sólyom László államfő volt, akit azonban egy április 27-i rövidfilmfesztivál védnökségére kértek föl-erősítette meg Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal szóvivője. Részt vett a konferencián többek között Farka Flórián, a Lungo Drom elnöke, Kállai Katalin, az oktatási tárca romaügyi stratégiai főtanácsadója is, valamint Révész Máriusz (Fidesz) is. Utóbbi kijelentette: a konferencián nem tapasztalt visszásságot. Simon nem kívánt reagálni Bayer kijelentéseire.
Privatizációs akták a süllyesztőben
Az előprivatizációs és az utána végrehajtott magánosítások dokumentációját őrző állami tulajdonban lévő cég átjátszására készül a Gyurcsány-kormány-értesült a Magyar Hírlap szocialista körökből. A hirtelen sietség oka, hogy Orbán Viktor egy előre hozott választás utáni kormányalakítással beválthatja ígéretét, és felülvizsgáltatja az állami vagyon magánkézbe kerülésének törvényességét. Információik szerint a PRIV-DAT-ra bíznák a feladatot, náluk őrzik ugyanis az elmúlt 18 év magánosításának dokumentumait. A cikk hivatkozik a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat irataira, melyet a kilencvenes évek végén a Tabula Julianus Kft. szerzett meg. Az akció célja egyben a jogi felelősségre vonás lehetőségének kizárása.
Az MSZP elnapolta az adókérdést
Veres János pénzügyminiszter szerint az év második felében lehet döntést hozni az adórendszer átalakításáról. Szerinte még korai az adórendszert érintő kérdésekről beszélni, a második félévtől lesz látható, milyen mozgástere lesz a kormánynak 2009-ben. Szólt az Új tulajdonosi programról is: szerinte az mind a parlament, mind a társadalom széles körében támogatásra lelt. A Fidesz szerint Veresnek lett volna lehetősége gazdasági stablitást teremteni és adóreformot végrehajtani, de nem tette. Amit mond, annak nem ad senki hitelt.
Népszabadság
Szakítás után, szabadon
A címlapon a vasárnapi SZDSZ küldöttgyűlés döntését politikatörténeti jelentőségűnek ítéli meg a lap. A szocialistákkal 6 éve fenntartott koalíció felmondását nagy többséggel szavazták meg a küldöttek, ám két százalékkal kevesebben mentek el, mint a névjegyzékben szerepelt, így csak hatvan fővel lépték túl a döntéshez kellő létszámot. Fodor Gábor a lap szerint tőle szokatlanul kemény beszédet mondott, míg Kóka János visszafogott volt. A küldöttgyűlésen megjelent Magyar Bálint, Pető Iván és Kuncze Gábor is, azonban egyik politikus sem szólalt fel, így nem tudhatók Kuncze Gábor tervei a jövőre nézve. A SZDSZ abban egyetértett, hogy a koalíció kifulladt, ám az előrehozott választások nem érdeke a pártnak, mivel az a Fidesz előretörését hozná magával. Gyurcsány Ferenc a szakítás kapcsán elmondta: mostantól a kormányzati helyett parlamenti együttműködés következik a liberálisokkal és méltatta a korábbi kormányzati teljesítményt. A lap információ szerint a kormányfő ma nevezi ki a megüresedett miniszteri pozíciókra az utódokat. A személyi változások mellett szerkezetváltásra is sor kerülhet. Fejlesztéspolitikával, illetve az uniós pénzek elosztásával foglalkozó tárcák jöhetnek létre, míg az önkormányzati ügyek a MEH alá kerülhetnek.
Szonda: a válás megviselte a feleket
A Szonda Ipsos legújabb kutatását a lap úgy értékeli a koalíciós szakításból sem az MSZP, sem az SZDSZ nem jött ki jól, mivel a teljes népesség körében 15, illetve 1%-on állnak a pártok, emellett a biztos szavazók tekintetében is csak 23, illetve 2%-ot értek el a szocilaisták és a liberálisok. A szavazótáborok eltávolodását mutatja, hogy második legkedveltebb pártként kevésbé jelölték egymást az említett pártok szavazói, illetve több esetben az MDF jelent meg ebben a pozícióban. A Fidesz tartja a népszavazás után megszerzett pozícióját, a teljes lakosság körében 39%-on, míg a biztos pártválasztók között 68%-on áll az ellenzéki párt. Jelenleg csak két párti Parlament alakulna, mivel az SZDSZ mellett az MDF sem éri el az 5%os küszöböt (2%, illetve 3%).
SZDSZ: szakítás után szabadon
A címlapon közölt információkat részletezi a cikk. A küldöttgyűlés 434 igen, 53 nem és 32 tartózkodás mellett döntött arról, hogy a liberális párt felbontja a kormánykoalíciót. A szavazás előtt Kóka János pártelnök is beszédet tartott a koalíciós szakítás előzményeiről, annak szükségességéről és a pártegységről. Hangsúlyozta, azért kell kilépni a koalícióból, mert „elfogyott a bátorság”. Az SZDSZ megosztottsága kapcsán azt mondta: „szeretne koalícióra lépni Fodor Gáborral”, ezt egy következő választásokra felkészülő koordináló kabinet létrehozásával próbálná megvalósítani. Fodor Gábor a kilépést illetően a „feltételes igen” mellett érvelt, mivel úgy érzi nem gúzsba kötött kisebbségi kormányra, hanem stabil kormánytöbbségre van szüksége az országnak. Beszédében többször a pártelnökétől való különbözőségét hangsúlyozta. Többen köztük Kovács Kálmán leköszönő környezetvédelmi miniszter nemmel szavazott, hogy kifejezze nem tetszését a pártvezetésével szemben. Horn Gábor a változásról beszélőkkel szemben nyugodtságra intett és azt emelte ki bárki mellé oda kell állni, hogy megnyerhessék a választásokat. A rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésre június 7-ére hívták össze. Kóka János meghívta a miniszterelnököt a liberális frakció ülésre és a pártelnök és ellátogat az MSZP-s képviselőcsoport gyűlésére, hogy megköszönje az együttműködést és beszéljen a konstruktív ellenzéki szerepről.
Új miniszterek, új kormányzati konstrukció
A kormányfő szerkezeti átalakítást szeretne véghez vinni, amelyet a lap információ szerint ma jelent be az MSZP frakciónak a párt elnökségével tegnap sorra került konzultáció után. A kutatás és fejlesztés önálló minisztériumot kapna, ám megszűnne a MEH keretein belül működő fejlesztéspolitikát összehangoló koalíciós testület. A testület MSZP-s tagjai a kulcsminisztériumoknál tölthetnek be egyeztetéssel kapcsolatos pozíciót, amely a kisebbségi kormányzással felértékelődött. A tárcák vezetését szaktekintélyek vehetik át. Bajnai Gordon vezetésével egy fejlesztési csúcsminisztérium is létrejöhet, amely nem azonos az előbb már említettel és az uniós források kezelésével foglalkozna. Az önkormányzatok ügye a MEH alá kerülhet, melynek vezetését valószínűleg Lamperth Mónika látná el, így a SZMM élén is váltásra kerülhet sor.
A gárda ismét tüntet
A Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg tartott demonstrációt vasárnap Vásárosnaményben. A rendezvényt szervezők felhívásuk szerint a „cigánybűnözés” ellen tiltakoztak, miután a városban korábban rablógyilkosság áldozatává vált egy 69 éves férfi. A demonstrációt városi lakosok kezdeményezésére szervezték –nyilatkozta a Jobbik egyik képviselője. Véleménye szerint a rendezvényen legalább ezren vettek részt, amelyen a Magyar Gárda tagjaiból 122-en, míg a Nemzeti Őrseregből 68 egyenruhás volt jelen.
Megfigyelési szappanopera
Újabb részleteket ígért a Magyar Nemzet című napilap mára az állítólagos megfigyelési ügyről – írja a cikk bevezetőjében a cikk szerzője. Egyelőre annyit tudni, hogy a Fidesz életében fontos szerepet játszott Simicska Lajos volt APEH-elnök tanácsadója (az OTP-vezér Csányi Sándor megzsarolási ügyében gyanúsított) Gubuznai Zoltán kapcsolatba került Kapolyi László nagyvállalkozóval, szocialista képviselővel, és terhelő adatokat kínált Orbán Viktorról, Simicska Lajosról és Kalmár Istvánról, a Magyar Posta akkori vezetőjéről. Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok és hangfelvételek szerint Kapolyi csak afféle közvetítő lehetett, a Magyar Nemzet állítása szerint az igazi megbízó Keller László, az MSZP akkori közpénzügyi államtitkára volt. A Népszabadság összefoglalta z eddigi információkat. „A gyanú szerint: Kapolyi Lászlón keresztül Keller László közpénzügyi államtitkár törvénytelen megfigyeléssel bízott meg egy magáncéget ,illetve a célpontban: Orbán Viktor, Simicska Lajos és Kalmár István voltak, valamint százmilliós szerződés köttetett a magánnyomozói munkára. Amit bizonyosan tudunk: Kapolyi és Keller kapcsolatba került az ügyben érintett Gubuznaival és Stotzcal, illetve Kapolyi és Keller állítja: nincs szó megfigyelésről vagy törvénytelenségről, valamint Kapolyi egy hangfelvétel tanúsága szerint információk átvételéről tárgyal a magánnyomozó cég vezetőjével, de elzárkózik a teljesítéstől, és érezhetően kifarolna az ügyből. Amire még választ várunk: Bemutattak egy ötvenötmilliós számlát, amelyről azonban nem tudni, hogy kiegyenlítették-e, illetve Gubuznai nyilatkozatot tett egy közjegyző előtt, annak valóságtartalma azonban még nem bizonyított, valamint a magánnyomozó cég képviselői a három állítólagos megfigyeltről terhelő adatokat kívántak átadni, ezek tartalmáról és hitelességéről azonban senki nem tud, senki nem beszél. Ezen kívül kérdéses: Miért most, öt évvel az eset után kerül nyilvánosságra az ügy?”
Kisfaludy Zoltánnal erősít a kabinet
Pimper Richárd távozása után újra van kabinetfőnök-helyettese Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek Kisfaludy Zoltán személyében; kinevezését ma jelentik be – írja bevezetőjében a cikk. Pimper Richárd, a kormányfő korábbi kabinetfőnök-helyettese – aki kormányzati kommunikációért felelős szakállamtitkár is volt – egy hatmillióért megrendelt, tartalmában vállalhatatlan tanulmány miatt távozni kényszerült. Nem Pimper volt az egyetlen, aki idejekorán távozott innen. Nemrég elment Gyurkovics Tamás kommunikációs igazgató, akit a kormányfő beszédírójaként is számon tartottak - ő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik kommunikációs vezetője lett. Gál J. Zoltán kabinetfőnök is "kiugrott", a hivatalos verzió szerint családi okokból, átmenetileg. Távozása után Ficsor Ádám, az agrártárca korábbi szakállamtitkára kapta meg a kabinetfőnöki feladatokat. A változásoknak köszönhetően a lap értesülései szerint a kabinet a korábbiaknál szorosabb együttműködést tudott kialakítani a minisztériumok és a miniszterelnök között.
Elvándorló diplomások
A cikk a diplomás fiatalok elvándorlását vizsgáló MTA tanulmányt foglalja össze, mivel a cikk úgy fogalmaz „fiatal magyar diplomások elvándorlása elérte az "agyelszívás" kritikus tömegét.” A Magyar Tudományos Akadémia az okokat keresi friss kutatásában. A visszacsábításra még nincs stratégia. Egy nemzetközi felmérés szerint a magyar munkavállalók 68 százalékát a családi tényezők akadályozzák a külföldi álláskeresésben. A legvállalkozóbb szelleműek az egyetemisták, illetve a friss diplomások. A nyelvtudás, az ösztöndíjak és a különféle egyetemi projektek és a kutatási programok szélesre tárták a világ kapuját. S aki egyszer elment, nehezen tér vissza. Akkor se tartósan – foglalja össze a lap a kutatás eredményeit. A cikk megjegyzi a diplomások migrációja nem feltétlenül veszteség, ha néhány év múltán visszahozzák az időközben felszedett tudást.
Székházat vett a Liga
Új székházba költözik a Liga Szakszervezetek: egy városligeti volt követségi épületet vásárolt meg, fele- részben 250 millió forintért az egyre több tagszervezetet tömörítő konföderáció. Az akció már csak azért is figyelemkeltő, mert a szakszervezetek eddig jellemzően eladták ingatlanaikat. „A Liga jó gazda módjára megőrizte és gyarapította az utóbbi időben azt a vagyont, amit elsősorban a volt SZOT-tól örökölt” - mondta lapnak Kónya Péter, a konföderáció társelnöke. A jelentős létszámbeli fejlődés tette lehetővé, egyben szükségessé is, hogy új székházba költözzenek. A szintén Gaskó István vezette Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete is új otthonra talál az épületben, így a VDSZSZ jelenlegi, Benczúr utcai székházát – amelyben évek óta "albérlő" volt a Liga – már árulják.
A hit nem irányulhat mások ellen
Meg kell ismernünk egymást. Csak így szüntethetők meg a kölcsönös előítéletek és félreértések - nyilatkozta Erdő Péter bíboros a keresztények és a muzulmánok kapcsolatáról. Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnöke meghívására a közelmúltban a katolikus egyház és más keresztény felekezetek képviselői Esztergomban muzulmán közösségek vezetőivel találkoztak. A tanácskozás egyik előzménye, hogy pár hónapja négyszáz európai mozlim közösség képviselője kiadott egy chartát, amely aggodalmát fejezi ki a szélsőségek erősödése miatt. A párbeszéd alapját a különbségek ellenére meglévő közös értékek jelentik, és azok a kihívások, amelyek az egyházak részéről is összehangolt fellépést igényelnek – mondta Erdő Péter. Véleménye szerint egyetértés van abban is, hogy a hitnek nem szabad mások ellen irányulnia.
BKV: vizsgálat a sztrájktörés biztonságáról
Vizsgálat kezdődött a BKV-nál arról, hogy a szakszervezeti állításoknak megfelelően valóban veszélyes volt-e az utasokra sztrájktörőket küldeni a forgalomba. Az érdekképviselők állítják, olyanok vittek ki villamosokat - például a speciális végzettséget igénylő Combinókat is -, akiknek az engedélyük rendben van ugyan, ám nincs napi gyakorlatuk, csak alkalmanként, s többnyire kísérővel vezettek eddig forgalomban. Már a vezénylés sem volt teljesen jogszerű, a munkabeosztást ugyanis három nappal korábban el kell készíteni, ezek a beugrások viszont ad hoc zajlottak, azonnali döntéssel, de semmiképpen sem három nappal előtte. Ráadásul a sztrájktörésnek is csak akkor van értelme, s akkor lehet biztonságosan lebonyolítani, ha a járműveknek legalább a fele üzemel, azonban ez nem valósult meg. A szakszervezetek a közlekedési vezérigazgató-helyettes, Somodi Lászlót leváltását követelik a vezérigazgatónak címzett levélben. A vizsgálat, a felelősök kiderítése várhatóan legalább egy hétig tart.
Magyar Hírlap
SZDSZ: Szakít, de szilárd!
A Magyar Hírlap címlapján foglalkozik a koalíciós szakítással. Elsöprő többséggel, a küldöttek 84 százalékának egyetértésével a koalícióból való kilépés mellett döntött az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlése tegnap Budaörsön. Kóka János pártelnök ezt úgy értékelte, hogy az önálló, konstruktív liberális politika mellett foglaltak állást. Mint mondta, a békés válásban érdekeltek, nem pedig a kormány bukásában és az előre hozott választásokban. A párt azonban nem zárná ki egyértelműen egy előre hozott választás lehetőségét: ezzel jövő tavaszra kalkulálnak. A kispárt léte a párt egységétől függ-vélekedett Kóka. Az egység alapfeltétele, hogy megszüntetik a belső megosztottságot, azonban Fodor megszólalása inkább emlékeztetett egy kampánybeszédre, mintsem egy békülő monológra. Szerinte egy mindkét oldalra nyitott pártnak kell lennie az SZDSZ-nek, a koalícióból való kilépést támogatja. A belső egység mellett legerőteljesebben Horn Gábor ügyvivő érvelt. Kijelentette, el kell kerülniük a kisgazdák sorsát, egyúttal bírálta a jelenlegi pártvezetést háttérbe szorítani kívánó hangokat. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint az SZDSZ a kormány partnere marad, akár a koalíció keretein belül, akár azon kívül.
Az uniós pénzek elveszett illúziói
Több ezermilliárd forintnyi európai uniós forrást hívhat le Magyarország 2007 és 2013 között. Szakértők azonban óvnak attól, hogy a közösségi forrásokra alapozzuk a gazdasági növekedést. Miután a pályázati kiírások csak most jelennek meg, legkorábban az év második felétől vagy a következő esztendő elejétől lehet pozitív hatásra számítani-írja a Magyar Hírlap. Nem elég várni a 7-8 ezer milliárd forintra rugó pénzesőre, jól is kell pályázni a támogatásokra. Becsey Zsolt, fideszes EP-képviselő szerint nem jó a pályázati rendszer, s a leginkább rászoruló kis-és középvállalkozások nem jutnak elég közel a tűzhöz. Szerinte a vállalatok fejlesztése, különböző befektetések kellene hogy prioritást élvezzenek. Ugyanakkor kijelentette, az Új Magyarország fejlesztési tervben nincsenek pontosan meghatározva a fő fejlesztési irányok. Alapvetően más véleményen van Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója: "Ha ügyesen kihasználjuk az európai uniós forrásokat, akkor a dél-európai országokéhoz hasonló fejlődési spirálba juthat a magyar gazdaság." Vele ellentétben Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint illúzió sokat várni az uniós forrásoktól. Szerinte a GDP-ben ez csupán 0,3-0,4 százalékpontos növekedést fog elérni, lényegesen az optimista becslések alatt. Továbbá attól tart, hogy a kevésbé hatékony beruházások fognak elsősorban megvalósulni. Csaba László közgazdász szerint sem várható átütő GDP növekedés a beáramló milliárdoktól. A Nézőpont Intézet szerint a hatékony felhasználást nehezíti, hogy az európai uniós források jelentős részét meghatározott célokra kell felhasználnunk, melyeket csatlakozásunkkor vállaltunk.
Gyurcsány már korábban cáfolta Veres János adóreform-terveit
"Senki sem ad hitelt a pénzügyminiszter kijelentéseinek az adórendszer átalakításáról" – értékelte a Fidesz Veres Jánosnak az MSZP szombati választmányi ülése utáni nyilatkozatát. A miniszter szerint az adórendszerről az év második felében lehet dönteni-írja a Hírlap. Újabb adóreform lehetőségét vetette fel Veres János szombaton. Szerinte az első félév után lehet eldönteni, van e realitása, lehetősége egy adórendszer reformnak. Jelenleg a PM prioritását az uniós pénzek minél hatékonyabb lehívása, illetve a konvergenciaprogram betartása jelenti. A miniszter megdícsérte az Új tulajdonosi programot is. Cser-Palkovics András helyettes Fidesz szóvivője szerint az emberek csak legyintenek, ha Veres János adóreformról beszél.
Ugyanakkor Veres szombati kijelentéseinek ellentmond, hogy a miniszterelnök április 13-án egy kereskedelmi televízió esti műsorában világossá tette: az adóreformról szóló terveknek nemcsak 2009-re, hanem középtávon sincs realitásuk.
A Legfelsőbb Bíróság előtt a BA Zrt. „eltűnt” üdülőjének ügye
A balatonlellei üdülő miatt már 2006-ban a Legfelsőbb Bírósághoz fordult a Budapest Airport Zrt. (BA) üzemi tanácsa. Az akkor még brit tulajdonos tájékoztatta őket arról, hogy lemondott az üdülő kezelői jogáról, ezért a dolgozóik már nem mehetnek oda nyaralni. Az érdekképviselet azóta is keresi, hová tűnt az üdülőkomplexum-írja a Magyar Hírlap.
A negyven dolgozó pihenésére alkalmas balatonlellei üdülő korábban a BA Zrt. és a HungaroControll Zrt. jogelődjének, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnak a tulajdonában állt. Az átalakulás után a kezelői jog a BA-hoz, míg a tulajdonjog Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI) került. Egyszer az üzemi tanács azzal a kérdéssel fordult a munkaadóhoz, hogy dolgozóik milyen feltételek mellett mehetnének nyaralni az üdülőbe, melyre elutasító választ adott a brit vezetés-írja a cikk. Az ok az, hogy a tulajdonosok lemondtak kezelői jogukról, s így az a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra (KVI) szállt vissza. Azonban erről úgy mondtak le, hogy nem egyeztettek a érdekképviseletekkel, pedig ez törvényi kötelezettségük-vélekedett Kovács Zoltán, a BA Zrt. üzemi tanácsának elnöke.
A testület bírósághoz fordult, azonban utóbbi a munkáltatónak adott igazat. Ezután fordultak jogorvoslatért a Legfelsőbb Bírósághoz, mely 2006 óta nem döntött az ügyben. Amennyiben elutasítják keresetüket, akkor az Európai Bírósághoz fordulnak igazuk bizonyításáért.
Az élelmiszerek áfacsökkentését javasolja a Fidesz
Ahogy a Magyar Nemzet is megírta, az élelmiszerek áfájának csökkentését javasolja Font Sándor, a Fidesz szakpolitikusa. Javaslatát az utóbbi időszak drasztikus, átlagosan 11,5%-os élelmiszeráremelkedésével indokolta a Fidesz (ugyanez az EU-ban 2,8-3%) . Továbbá Az agrárpolitikus megerősítette: fenntartják azt a tavalyi javaslatukat is, hogy a kormány adja vissza a gazdáknak az intervenciós alapból korábban elvett 25 milliárd forintot.
Kövér László színjátéknak tartja az SZDSZ kilépését a koalícióból
„Az ellenzék kész átvenni a kormányrudat, és képes kivezetni az országot a válságból – hangoztatta szombaton Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke. Szerinte az SZDSZ koalíciós szakítása csak színjáték. Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) elnöke azt mondta, az előre hozott választásokat csak az emberek kényszeríthetik ki.”-írja cikkében a Magyar Hírlap.
Kövér László szerint a kormány a csőd szélére juttatta az országot minden értelemben. Megtorpant a gazdasági növekedés, nő az infláció, sökken a foglalkoztatottság, leépítik a közszolgáltatásokat-csak néhány a választmányi elnök kritikáiból. Másik nagy probléma szerinte a morális vezetőválság: „a miniszterelnöki, a pénzügyminiszteri és az igazságügyi miniszteri székekben olyanok ülnek, akikre az emberek többsége a kutyáját sem bízná, nemhogy az országot". Kijelentette, az ellenzék bármelyik pillanatban át tudná venni a hatalmat. A SZDSZ kiválását a koalícióból színjátéknak nevezte, mely „arról szól, hogyan lehetne a szabad demokratákat a valaha volt legnagyobb és legerősebb szavú antikommunista pártból a legkisebb, de a legerősebb szavú ellenzéki párttá átmaszkírozni."
Variációk egészségpénztárra
A párducminta és a tehénfolt a múlté: a szocialisták új törvényen gondolkodnak. A Magyar Hírlap cikkében kifejti, még messze nem fejeződött be az egészségbiztosítás reformja. A cikk felidézi, az első reformlépéseket még Molnár Lajos tette meg, 2006-ban. A népszerűtlen miniszter leváltására 2007. tavaszán került sor. Az egészségügy átalakítása kapcsán látható feszültség volt a(z) (ex) kormánypártok között. A lap szerint az MSZP és az SZDSZ konfliktusa 4 probléma körül sorakoztatható fel. Alapvetésként a liberálisok kijelentették: az új modell a biztosítási ügyfelekért folyó versenyről szól. Az első nézeteltérés az ügyfélszerzés módszeréről szólt. A szocialisták területi alapú biztosítókat is követeltek a rendszerbe, de nem sikerült egyetértésre jutni a biztosítási területek elrendezésében és nagyságában. A huzavona eredmény lett a „tehénfoltos” rendszer. Másik kérdés a profit volt: haszonszerző üzleti szemlélet mindvégig megmaradt, mert ebben a kérdésben az SZDSZ nem engedett puhítást. A Fidesz heves tiltakozása azonban óvatosságra intette a beszállni tervező biztosítókat, ugyanis az ellenzéki párt a több-biztosítós rendszer azonnali felszámolását helyezte kilátásba, amint hatalomba kerül. A harmadik elem a pénztárak tulajdoni részét jelentette. A liberálisok kizárólagosan magántulajdonban gondolkodtak a pénztárakat illetően, teljesen üzleti alapú átalakítást sürgetve. Gyurcsány Ferenc azonban ebbe nem ment bele, a szocialisták javaslatára 51%-os állami, 49%-os magánrészesedést álmodtak meg leendő pénztárakban. Utolsó konfliktusforrásként a Hírlap az OEP sorsát említi: az SZDSZ marginalizálni akarta az intézményt, míg a szocialisták a fenntartása mellett kardoskodtak.
A cikk végigviszi a törvény közjogi útját: Sólyom László először visszaküldte azt a parlamentnek, majd a módosítások után kihirdette. Az írás végén olvashatunk a jelenlegi helyzetről, az MSZP javaslatáról, mely szerint 7, teljesen állami tulajdonú pénztár alakulna.
Népszava
Hivatalosan is kilépett az SZDSZ
Kilép a kormánykoalícióból az SZDSZ – így döntött a párt rendkívüli küldöttgyűlése. A közelgő elnökválasztás azonban még befolyásolhatja, lesz-e esély a közeljövőben újabb együttműködésre. A fontossághoz képest talán furcsa, hogy 739 meghívott küldöttből csak 542 volt jelen, de végül jelentős többségük áldását adta az elhatározásra. Fodor Gábor „új személyekkel és új tartalommal” tárgyalna erről az MSZP-vel, szerinte ugyanis nem kisebbségi, hanem erős koalíciós kormányra van szükség az országnak. Kóka János pártelnök ugyanakkor nem kormányzati, hanem párton belüli liberális koalíciót szeretne. A küldöttgyűlésen a szakítás mellett érvelt, mert szerinte nemet kell mondani a rossz kompromisszumokra, s az SZDSZ-nek a saját útját, becsületét kell választania a bársonyszékek biztonsága helyett.
Új tárcák, új emberek kerülnek az egypárti kormányba
Új kormányzati struktúra létrehozását jelenti be ma a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc tegnap késő estig folyamatosan egyeztetett a kormány átalakításáról. Fő célja, hogy tovább lehessen vinni a reformkormányzást. A változások nemcsak a kabinet szerkezetét, hanem személyi összetételét is érintik. Létrehoznak egy gazdasági csúcsminisztériumot, külön fejlesztési kabinet is alakul, a kutatás és fejlesztés kérdésével pedig ezentúl tárca nélküli miniszter foglalkozik. A gazdasági csúcsminiszter Bajnai Gordon lehet, de vannak olyan értesülések is, hogy Gyurcsány Ferenc az új tárcák élére olyan személyeket kér fel, akik nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek és társadalmilag is elfogadottak. Amennyibe Bajnai Gordon távozik az önkormányzati és területfejlesztési tárcától, helyére Lamperth Mónika kerülhet. Az egészségügyi minisztérium élére Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója kerülhet. A változások a pártot is érinteni fogják. Gyurcsány Ferenc elsődleges célkitűzése a baloldal megújítása. Ezért átszervezik a Táncsics Alapítványt, hogy erősítsék az MSZP társadalmi kapcsolatait és beágyazottságát.
Szeptemberben autópálya-átadási dömping
Idén szeptemberben várható az autópálya-átadási dömping. Egy kivételével a tervek szerint valamennyi új sztrádarészt ebben a hónapban helyezik majd forgalomba. Több pályaszakasz építése szenvedett késedelmet. Az építkezések csúszásának leggyakoribb oka területszerzési gond volt. Az M6-os főváros közeli részénél viszont az óriási mennyiségű közműkiváltás lassította az útépítési munkálatokat. 2008-ban 214 milliárd forintot költ a gyorsforgalmi utak építésére a kormányzat. Ebből az összegből azonban a tervek szerint csupán 103 milliárd forint lesz a költségvetési forrás, a fennmaradó pénzmennyiség az uniós támogatásokból származik majd. Az idén már ugyanis nagyrészt nem költségvetési pénzből, hanem szinte csak európai uniós társfinanszírozással, illetve magántőke bevonásával épólnek az országban újabb autópálya-szakaszok.
Súlyos ügyekkel vádolja a Fideszt a jobboldali sajtó
Kilencmilliárdos bűncselekmény, adó- és pénzügyi visszaélések. Csak néhány azok közül, amikkel a jobboldali sajtó hírbe hozta a Fideszt és holdudvarát. Kapolyi László és Keller László – akikről igyekeztek elleplezéseket nyilvánosságra hozni – cáfolja a nekik tulajdonított „megfigyelései ügyet”, a Fidesz pedig hallgat a saját bizalmasai által nyilvánosságra hozott esetekről. Az ügyészség nem készül vizsgálatot indítani az állítólagos megfigyelési ügyben. Soha senkit nem kértem arra, hogy Orbán Viktorról terhelő adatokat gyűjtsön a számomra, a Fidesz elnöke nem az ellenségem – közölte Kápolyi László a Népszavának. Komoly pereknek néz elébe néhány sajtóorgánum – jelentette ki Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A szocialista politikus a Népszava kérdésére elmondta, semmiféle megbízást nem adott, sem közvetve, sem közvetlenül bárkivel szembeni adatgyűjtésre. A Fidesz a lap azon kérdésére, hogy kíván-e peres út elégtételt venni a napilapon, illetve a hírcsatornán, amiért súlyos bűnök elkövetésének gyanújába keverték több személyt. Szijjártó Péter szóvívő ennek kapcsán a hét végén elérhetetlennek bizonyult. Mindössze egy üzenetet kaptunk, melynek értelmébe Kövér László pénteki sajtótájékoztatóját ajánlották a Népszava figyelmébe.
Rogge visszafogottságra int
Két személyt vettek őrizetbe szombaton Naganóban, amikor japán városban vitték az olimpiai lángot. Egyikük a lángot szállító járműre próbált volna rárontani, de a biztonságiak hamar ártalmatlanná tették. A férfi egy Tibet-zszlót tartott a kezében. Előzőleg egy másik férfi tárgyakat próbált dobálni az egyik fáklyavívőre. Korábban szélsőjobboldali japánok csaptak össze kínaiakkal. Botrányok kísérték a fáklya útját vasárnap a dél koreai fővárosban, Szöulban is. Felettébb erélyesen szólította fel a Nyugatot Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke arra, hagyjon fel Kína bírálatával. Mint mondta, türelmesnek kell lenni a pekingi kormányzattal.A Financial Timesnak adott interjújában úgy foglalt állást: harsogással nem lehet elérni semmit.
BKV-s vezetők: ki megy ma?
Ma vagy holnap, esetleg két héten vagy egy hónapon belül megkapja több BKV-felsővezető a felmondását. Az biztos, hogy jelentősen átalakul a cég menedzsmentje, erről fővárosi döntéshozókkal is egyeztetnek. A legvalószínűbb Somodi László forgalmi vezérigazgató-helyettes távozása. A hálózati struktúra átalakításáért felelős vezető „fejét” először egy hete, majd hét végén ismét követelte a szakszervezeti sztrájbizottság vezetője, Földényi György. Felmerült Bősze Sándor közlekedési főosztályvezető és Bosnyák Gyula stratégiai igazgató menesztése is. Az ő távozásuknak állítólag nincs köze a paraméterkönyvhöz vagy a sztrájkhelyzethez, inkább szakmai indokai vannak.
