Sajtófigyelő – napilapok
2008. április 29., kedd
Magyar Nemzet
Négy miniszter megy, hat jön
Hat új miniszter érkezését jelentette be Gyurcsány Ferenc, míg Bajnai Gordon új megbízást kap. A kabinetben többségben lesznek a kormányfő bizalmasai - írja az MN. Az eddig megkerülhetetlennek bizonyuló Lamperth Mónika szociális –és munkaügyi miniszter is távozik posztjáról, aki ezentúl a párt operatív irányításáért felel majd. Az új struktúrában a minisztériumokban ezentúl két államtitkár dolgozik majd. A Magyar Nemzet külön, közel fél oldalon keresztül elemzi az új kormánytagokat: „kipróbált káderek miniszteri bársonyszékben”. Szabó Imre, leendő környezetvédelmi miniszter, korábban a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és a Pest Megyei Önkormányzat volt elnöke. Székely Tamás, az OEP vezetője volt eleddig. Érsebész szakorvos, egészségügyi menedzser a végzettsége, több kórházban praktizált korábban, részt vett a Magyar Orvosi Kamara alapításában. Gyenesei István önkormányzati miniszter aspiráns ugyan 2006-ban függetlenként jutott be a parlamentbe, politizálása egyértelműen a baloldalra pozicionálja. Szabó Pál, Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt a Magyar Posta jelenlegi igazgatója. Az MN a kétes privatizációs ügyleteket rója fel Szabónak, aki például 1996-98 között az ÁPV Rt. vezérigazgatója volt. Molnár Károly, a tudomány-politikai-kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszterjelölt székét a tandíj támogatásának köszönheti-írja az MN. Szűcs Erika, aki Lamperth Mónikát válhatja a szociális és munkaügyi tárca élén, ezidáig Miskolc alpolgármestere volt. A cikkből kiderül, az ő irányítása alatt csődölt be 1998-ban a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank. Puch László, a közlekedési tárca államtitkárjelöltje. A lap beszámol korábbi konfliktusoktól terhes múltjáról Gyurcsány Ferenccel. Puch az MSZP pénztárnokaként tevékenykedett, a tavalyi kongresszuson döntő többség támogatta pozíciója megtartásában. Bajnai Gordon lesz az új csúcsminisztérium (nemzeti fejlesztési és gazdasági) vezetője.
Az SZDSZ jelezte, hogy valószínűleg megszavazza a struktúra-átalakítást. Gyurcsány egyébként úgy fogalmazott: az általános vezérlőelv az, hogy a kabinet minden tagja erős és büszke Magyarországot szeretne. Navracsics Tibor Fidesz frakcióvezető szerint az átalakítás Gyurcsány utolsó próbálkozása, hogy megmentse hatalmát, s megjegyezte, a kormányban Gyurcsány korábbi üzleti körei vannak felülreprezentálva. Az SZDSZ-ről megjegyezte, a párt egyelőre a kerítésen ül, még nem döntötte el ugyanis, hogy annak melyik oldalára áll. Herényi Károly MDF frakcióvezető szerint a miniszterelnöknek bizalmi szavazást kellene kérnie maga ellen, ugyanis csak így derülhetne ki, valódi többség áll-e az új kormány mögött. Válaszában a kormányfő azt ajánlotta Herényinek, hogy adjanak be konstruktív bizalmatlansági indítványt, és váltsák le. Navracsics szerint a bizalmi szavazáson túl a kormányfőnek be kell nyújtania lemondását a köztársasági elnöknél. Erre Gyurcsány nem reagált, hanem az Orbán-kormányt kezdte el bírálni.
Brüsszel is cáfolja Verest
A kormánynál lényegesen rosszabb gazdasági növekedéssel számol idén hazánkban az Európai Bizottság (EB). A magas inflációs kockázatok miatt tegnap a jegybank 8,25%-ra emelte az alapkamatot. A többször átírt és lazított konvergenciaprogram ellenére az EB előrejelzése szerint Magyarország leszakadása tovább folytatódik. A bizottság jóval alacsonyabb gazdasági növekedéssel, kisebb foglalkoztatással, magasabb munkanélküliséggel és államadóssággal, valamint gyorsabb pénzromlási ütemmel számol. Brüsszel 1,9%-os bővüléssel kalkulál.
Csapás a gyermekpszichiátriára
Bezárják az ország egyik legismertebb és legnagyobb gyermekpszichiátriai szakrendelőjét, a fővárosi Faludi utcai intézetet. A lépés beleillik a korábbi trendbe: az Egészségügyi Minisztérium már korábban bezárta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI) és az Országos Addiktológiai Intézetet is. A Heim Pál főigazgatója szerint átszervezés folyik a dolgozók létszámcsökkentése miatt. Harmat György szerint február közepe óta tart a racionalizálás. A Madarász Utcai Gyermekkórházat alig két éve pénzügyi okokra hivatkozva vonták össze a Heim Pál-gyermekkórházzal. Horváth Csaba, szocialista alpolgármester nem hallott ilyen szándékról, de persze ettől még megtörténhet. Azt mondta, hogy ha egy kórház gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül, az nem a fővároson múlik, mivel a fenntartónak a kiadási költségszerkezet ügyében van mozgástere. Felhívta a figyelmet, hogy egy telephely felszámolása nem jelenti egyben a szolgáltatás megszűnését.
Spekulánsoktól védelmezett „polgárosodás”
Az intézményi befektetők nem szeretik, ha sok kisrészvényessel kell osztozniuk az általuk is tulajdonolt cégben - mondta az MN-nek Mészáros Tamás, az úgynevezett új tulajdonosi program részleteinek kidolgozására hivatott szakmai tanács vezetője. Maga is részt venne a privatizációban, de megfontolná, mely cégekben szerezne részesedést. Mészáros szerint a spekulánsok okozzák a legnagyobb gondot, a tapasztalatok ezt mutatják. Ezt úgy lehet orvosolni, ha elmagyarázzák az állampolgároknak, miért jó, ha hosszú távon megtartják részvényeiket. Tovább bővítenék a listára felvett cégek körét, de hogy ezt a kormány szükségesnek tartja-e, arra a kabinet holnapra várható döntése adhat majd választ.
Voltak titkos megfigyelések
Az MN által feltárt Keller-Kapolyi-féle törvénytelen megfigyelési botrányi után a zoom.hu internetes portál –saját informátorokra hivatkozva- szintén arról számolt be, hogy a Medgyessy-kormány idején történtek titkos megfigyelések, adatgyűjtések. A zoom.hu tulajdonosa az a Tarjányi Péter, aki a 2002-es kormányváltás után állami cégeket átvilágító Proware Kft.-nek is az ügyvezetője.
A cikk szerint voltak a Finder Bt. mellett olyan cégek, melyek olyan megfigyeléseket végeztek, melyek minden törvényt tiszteletben tartottak. Tarjányi cégét a kormányváltáskor bevett szokásnak (állami cégeknél a feladatátvételhez könyvvizsgáló cégek segítségét is igénybe veszik) megfelelően megbízták: át kellett világítaniuk az autópálya-kezelő cégeket, a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), valamint az OEP-et. Ennek eredményeképpen több javaslatot letettek a kormány asztalára. Tarjányi nem kívánta kommentálni a Keller-ügyet. Az azonban nyílt titok, hogy Tarjányi és Keller 2002 óta rosszban van egymással, ugyanis Keller kevesellte a Proware jelentéseit, ugyanis azok alapján nem lehetett feljelentéseket tenni az Orbán-kormány bizalmi emberei ellen. Ezért találja a cikkíró furcsának, hogy Keller mégis a frissen beindult zoom.hu-nak nyilatkozott. Eközben az MSZP frakcióigazgatója, Varju László azt nyilatkozta az MN-nek, ő nem ismer Keller-ügyet. Tóth Károly MSZP-s képviselő is csak a Magyar Nemzetben találkozik az üggyel, képviselőtársaitól nem hall róla. Egyes, szocialista frakcióból származó információk szerint azért nem erőlteti az MSZP a botrány felderítését, mert minden szavazatra, így természetesen Kapolyi MSZDP elnök szavazatára is szükség van.
A Fidesz ma tárgyal egy esetleges vizsgálóbizottság felállításának ügyében.
Közjogilag a régi kabinet folytatja
A miniszterelnök az alkotmány szerint bizalmi szavazást kérhet maga ellen, erről 3-8 napon belül dönt az Országgyűlés. Ha a parlament a bizalmat megvonja a kormánytól, le kell mondania; ezzel kormányzati megbizatása megszűnik. A bizalmi szavazást hozzá lehet csatolni egy kormányzati előterjesztéshez, ilyenkor annak elutasítása szintén a kormányfő lemondását hozza magával. Ilyen bizalmi szavazás volt 2006 őszén is. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvénytervezet kérés nélkül is módot ad a bizalmi szavazásra. Ha a liberálisok elfogadják ezt, akkor kinyilvánítják, támogatják a miniszterelnököt. Bizalmi szavazásra ad lehetőséget ősszel a költségvetési törvény is. Közjogilag a régi kabinet folytatja a kormányzást, a folytonosságot a miniszterelnök személye biztosítja ugyanis. Ezen a tényen a szabaddemokraták kiválása sem változtat. A miniszterjelölteket meghallgatják az érintett szakbizottságok, de véleményük nem kötelező érvényű. A minisztereket a kormányfő javaslatára az államfő nevezi ki.
Az emberek nem díjazzák a szakítást
A Szonda Ipsos legfrissebb felmérése szerint a Fidesz, ha most tartanák a választásokat, elérné a kétharmados támogatottságot a biztos pártválasztók körében. A Fidesz 68, míg az MSZP 23%-ot érne el. Az összes választópolgár körében az MSZP 15, míg a Fidesz 39%-on áll jelenleg. A kis pártok nincsenek könnyű helyzetben: az SZDSZ-nek szembe kell néznie azzal is, hogy a koalícióból való kilépésével sokan elfordulnak a kis párttól. A biztos szavazóknál 2, a teljes népesség körében 1%-ra számíthat a liberális párt. Ugyanezen értékek az MDF-nél 3, ill. 2%. A KDNP által elért 1%-os támogatottság csak a pártválasztók körében mutatható ki, ott viszont a Fideszt erősítve. Érdekesség, a MIÉP is kapna 1 %-ot, míg a Jobbik eredmény mindkét kategóriában 0.
Herényi: Valljon színt az SZDSZ!
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője felszólította Gyurcsány Ferencet, kérjen maga ellen bizalmi szavazást. Kiderülne, van-e valós többség a kormány mögött, illetve az SZDSZ is színt vallhatna.
Szerinte nem a vezető személyével, hanem elsősorban a programmal van baj. Ezt a programot egy szakértő sem támogatná, így felesleges szakértői kormányról beszélni ugyanazen program megléte esetén. Arra a kérdésre, hogy támogatnának-e egy olyan MSZP-kormányt, melynek megfelelő programja van, azt válaszolta, hogy ha az MDF nemzeti adócsomagjáról érdemi vita alakul ki a jövőben, az tanúbizonyságát adná a kormány elkötelezettségének. Szanyi Tibor szerint a bizalmi szavazás jelen esetben nem egy morális kategória, hanem taktikai-stratégiai kérdés. Ilyet olyan helyen szoktak kérni, ahol nem egyértelmű a többség, Magyarországon viszont kár erről beszélni, hiszen nyíltan kisebbségi kormányzásra készül az MSZP.
Erősebb alkupozícióban a liberálisok
Az SZDSZ-en belül néhány héten belül elkezdődik annak a feltételrendszernek a kidolgozása, amely alapján a párt támogatná a kormány legfontosabb döntéseit. Előbb azonban az elhúzódó elnök-kérdésre akarnak pontot tenni a párt vezetői.
Június 7-ig várni kell az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésére. Az MN egy SZDSZ-es politikusra hivatkozva leírja, hogy a voksolás elsősorban a kormányzati munkára nézve lesz fontos. Az alkupozíciók kialakítása a jelenlegi pártvezetéssel aligha képzelhető el. Így szerencsésebbnek tűnhet, hogy előbb léptek ki a koalícióból, s csak utána rendezik a vezetési kérdéseket: így egy sorait rendezett SZDSZ tekintélyesebben léphet fel a szocialistákkal szemben. A párt szerepe ősszel, a költségvetési törvény szavazásánál értékelődhet fel. A lap informátora szerint Kóka és Gyurcsány nélkül később újjáalakulhat a kormány.
Népszabadság
Egypárti az új kormány
Az új korszak új kormányzati struktúrát is jelent, új minisztériumok és újabb államtitkári posztok születnek – tudósít a lap a címlapon. „Új korszak kezdődik a kormány életében. Nem változik a program, csak a hangsúly, a szerkezet és az összetétel lesz más” – e szavakkal kezdte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A gyors egyensúlyteremtés után, azt továbbra sem szem elől tévesztve, a növekedés, a fejlesztés, a gyarapodás, a munkahelyteremtés körül fog forogni a kormányzás a következő két évben – folytatta a kormányfő. A lap információi szerint Bajnai Gordon az MSZP frakció teljes támogatottsága mellett kapta meg a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési minisztérium vezetését. A tárca egyesíti magában a gazdaságfejlesztés, a területi, regionális, illetve az uniós fejlesztés eszközrendszerét. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Széchenyi-díjas professzor kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszteri posztot kapta. Azokat az ügyeket, amelyek a korábbi gazdasági, illetve az önkormányzati tárcából kimaradtak, egyrészt a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium kapta meg, akinek új vezetője Szabó Pál a Magyar Posta vezérigazgatója lesz, valamint az Önkormányzati Minisztériumhoz delegálták, amelyet ezután a Somogy megyei független képviselő, Gyenesei István vezeti majd. A környezetvédelmi tárca új irányítója Szabó Imre, a Pest Megyei Közgyűlés szocialista elnöke, a környezetvédelmi bizottság tagja lesz. A korábban szintén liberális irányítású Egészségügyi Minisztérium élére Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eddigi főigazgatója kerül. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumot ezentúl Szűcs Erika az MSZP választmányának elnökhelyettese vezeti majd, mivel figyelemre méltó módon Lamperth Mónika a párt operatív vezetését látja el a jövőben. A tárcáknál új államtitkári pozíciók is kiosztásra kerültek, így Puch László az MSZP pénztárnoka a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnál dolgozik ezután, míg Simon Gábor választmányi elnök az SZMM-nél tölt be államtitkári pozíciót a jövőben.
Magánegyetem lesz a gázgyárból
Az egykori óbudai gázgyár ingatlanján valósulhat meg az a magánegyetem, amelyet a Graphisoft alapító Bojár Gábor akar létrehozni – írja a címoldalon a napilap. Tegnapi napon dőlt el: a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt kiírt pályázatát a Bojár Gábor érdekeltségébe tartozó Graphisoft Park nyerte meg, így megveheti a 2010 őszén a tervek szerint már diákokat fogadó intézmény számára kiszemelt ingatlant.
A nemzet hangszerei
Az állam a hatvanas években fogott hozzá hangszergyűjteménye kiépítéséhez. Akkor derült ki
ugyanis, hogy a szocialista országban aligha van más módja értékes mesterdarabokhoz juttatni a befutott előadóművészeket és a fiatal tehetségeket. Kezdetben a hangszerhasználat joga életfogytig szólt, ma már viszont öt évre korlátozódik. A magyar állami hangszergyűjtemény
szinte unikum, elsősorban volt szocialista országokban találni hasonlót – írja cikk a címlapon.
Modellváltozatok országirányítására
Az Orbán-kormány: 1998-ban tizenhárom tárcával jött létre. A belügyek, a szociális és családügyek, az egészségügy, a földművelésügy és vidékfejlesztés, a gazdaság, a honvédelem, az igazságügy, a környezetvédelem, továbbá a közlekedés, hírközlés és a vízügy, a külügyek, a nemzeti kulturális örökség, az oktatásügy, valamint a pénzügyek minisztériuma mellett utóbb létrehozták az ifjúsági és sportügyekben illetékes tárcát is. Ezen kívül miniszter vezette a Miniszterelnöki Hivatalt, illetve létezett egy PHARE-programért felelős tárca nélküli miniszter. A ciklus közben a hírközlés elkerült eredeti helyéről. A kancellária minisztériumban tükörreferatúrák léteztek, így a valódi döntések nem a szaktárcában történtek.
A Medgyessy-kormány idején a MEH szerepe csökkent, azonban a minisztériumok száma nem változott. Az egészségügyet a szociális és családügyhöz, a közlekedésügyet pedig a gazdasági tárcához csapták, s létrejött a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium. Új szervezeti egységként pedig létrehozták a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot. Megszűnt ugyanakkor a PHARE-miniszteri poszt. Később megalakult az Egészségügyi Minisztérium, míg a családügyi és szociális feladatokat a korábbi Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vette át.
A második Gyurcsány-kormány megalakulásakor, 2006-ban jelentős strukturális változás történt. A korábbi tizennégy helyett tizenegy minisztériumot hoztak létre – felszámolták a nemzeti örökségvédelmi, az informatikai és hírközlési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi tárcát –, míg a rendvédelmi szervek felügyelete az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumként működő korábbi Belügyminisztériumtól az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz került. Integrálták a gazdaság- és közlekedésfejlesztést, míg a területfejlesztés gazdája az önkormányzati tárca lett. Így a korábbinál hatékonyabb szervezeti rendben dönthettek például az uniós támogatások felhasználásáról. Ezen kívül fontos változás volt, hogy 2006-ban a politikai és közigazgatási államtitkári posztokat megszüntették, és azóta a minisztériumok egyetlen államtitkárral működnek.
A mostani kormányátalakítás szakértők szerint ugyancsak a működőképesség javítását szolgálja. A gazdasági tárca nem ért el igazán jelentős sikereket például a vállalkozásfejlesztés terén, míg az önkormányzati miniszter jóval nagyobb eredményeket mutatott fel a területfejlesztésben. Szintén jó döntésként aposztrofálja a lap a közlekedés, hírközlés és energetika egy kézbe adását. Azt viszont szakmai körökben vitatják, hogy ehhez valóban szükség volt-e egy újabb minisztérium létrehozására, illetve az is kérdéses, hogy a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt valóban egy új tárca nélküli miniszternek kell-e felügyelnie. Még érdekes kérdés, hogy a megszűnő hat államtitkári posztot valóban érdemes-e szétosztani a tárcák között; szakmai vélemények szerint ezekre a posztokra nincs szükség.
MSZP, SZDSZ: frontbarátkozás
Ne az SZDSZ-en vezessék le a feszültségüket a szocialisták - erre kérte az MSZP-t Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök, aki erről az SZDSZ-frakció tegnapi ülésén számolt be. Gyurcsány Ferenc azt is megígérte: pártja nem avatkozik bele az SZDSZ belügyeibe, tehát nem próbálják befolyásolni a párt elnökválasztásának eredményét. A kormányfőt Kóka János, a liberális párt vezetője hívta meg, a jövő héten pedig ő látogat el a szocialista frakcióhoz. A vizitekkel a koalíciós pártok válását igyekeznek mederben tartani. Korábban az MSZP azzal számolt, hogy a június 7-i SZDSZ- elnökválasztás után a koalíció helyreállítható – feltéve, hogy a választást Fodor Gábor nyeri, s ennek érdekében igyekeztek a liberálisokat rábírni, hogy a koalíció fölmondásáról szóló döntést halasszák a pártelnökválasztás utánra. A két volt koalíciós párt közötti enyhülés jeleként az SZDSZ alighanem megszavazza Gyurcsány Ferenc kormányátalakítási elképzeléseit, még ha azokkal nem feltétlenül ért is egyet. Gyurcsány Ferenc általánosságban is együttműködést kért a szabad demokratáktól, amire Kóka János azt válaszolta: nem ígérhet semmit, csak konstruktív ellenzékiséget.
Államtitkárok serege – szegfűvel
Nyolc új államtitkárt nevez ki a kormányfő, mindegyiküket a szocialista frakcióból választotta. Pártbéli forrásaink egybehangzóan arról beszélnek, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök ezzel szorosabbra kívánja fűzni szövetségét a képviselőcsoporttal – írja a lap az államtitkárokkal kapcsolatban. Molnár Csaba és Burány Sándor gazdasági államtitkári kinevezése logikus, hiszen előbbi az Új tulajdonosi program megbízottja, míg utóbbi az MSZP fővárosi elnöke, ráadásul nyílt titok, hogy a koalíciós válság idején Burány "bejelentkezett" a miniszteri posztért is. Oláh Lajos környezetvédelmi államtitkári posztja sem érdek nélküli, hiszen a párt Hajdú-Bihar megyei elnöke, s így az egyik fontos régió baloldali irányítója, ráadásul a kormányfőt nyíltan támogató Progresszív Platform egyik vezéralakja. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a Somogy megyei Kolber Istvánnak adott államtitkári posztot, aki egyszer már tagja volt a Gyurcsány-kormánynak. Vojnik Mária egészségügyi és Avarkeszi Dezső jogi szakpolitikusként való kinevezése sem keltett meglepetést; utóbbi az alkotmánybizottsági elnöki székét Bárándy Gergelyre vagy dr. Simon Gáborra hagyhatja. Januernik István önkormányzati államtitkári helye kapcsán többen az MSZDP-vel való szorosabb együttműködésre hívták fel a figyelmet, míg Csák Ferenc oktatási államtitkár szintén volt már a kormány közelében, hiszen a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt élén miniszteri biztos volt. Puch László kormányzati szerepe az MSZP-ben való személyi változásokat is magával hozza.
„Nem vagyok bukott miniszter!”
Lamperth Mónika hatévi tárcavezetés után a jövőben a pártelnök kabinetjét vezeti majd. A korábbi SZMM miniszter az interjúban úgy fogalmazott a Gyurcsány Ferenccel való beszélgetés során arra jutottak a párt irányításában, az operatív ügyek szervezésében tudnak most a legtöbbet tenni. Az utóbbi hat év munkájáról elmondta: „Elvégeztem sok dolgot: működnek a kistérségek, a turizmus és a sport területén nemzeti stratégiát fogadtunk el, korábban nem lévő közmunkaprogramokat indítottam el, és még sorolhatnánk. Azt gondolom, sikeres időszakot tudhatok magam mögött. Tisztességgel elvégeztem a munkámat, most egy új kihívás előtt állok.” A miniszterelnöki és a pártelnöki pozíció szétválasztására irányuló kérdésre úgy válaszolt: nincs napirenden a kérdés.
Külső körről a centrumba
"Külső" személyeket és politikusokat is emel kisebbségi kormányába Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Népszabadság a "civil" jelölteket kérdezte a Parlament folyosóján. Szabó Imre, a környezetvédelmi tárca leendő vezetője volt az egyetlen, aki elhárította a megkeresést – néhány nap türelmet kérve.
Gyenesei István független képviselő elmondta, pártpolitikai értelemben a függetlenségét megtartja, a kormány tagjaként persze nem lehet független. Az Önkormányzati Minisztérium vezetését elvállaló politikus reméli, a ciklus végéig kamatoztathatja az önkormányzati területen szerzett tapasztalatait a megkapott pozícióban.
Szűcs Erika az SZMM új vezetője elődje kapcsán elmondta, Lamperth Mónikának most még fontosabb feladata van abban, hogy a magyar baloldal talpra álljon. Új feladatáról kijelentette: „Nem gondolom, hogy radikális változásokat várnak tőlem. A megkezdett folyamatokat, az új társadalmi kihívásokra való válaszadást tisztességgel és becsülettel előkészítették, a szükséges társadalmi és szakmai párbeszéd mellett ezt folytatni kell.”
Molnár Károly, aki a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért felelős tárca nélküli miniszter lesz, elmondta, mivel egyetemi megbízatása 3 hónap múlva egyébként is lejár, így szívesen vállalta a felkérést. Molnár Károly reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a területkoncentráció pénzzel is jár, mert egyébként csak beszélni lehet arról, hogy az ország gazdaságának egyik mozgatórugója az innováció, a kutatás, de anyagiak nélkül ez a terület nem hozhat eredményeket. A tudománypolitikai koncepciót is áttekinti, s nem tartja kizártnak, hogy hamarosan újat kell készíteni.
Ez egy politikai kormány – véli a politológus
A kormány átalakítására szükség volt, e lépéssel korábban elkövetett hibákat is korrigált a miniszterelnök – mondta lapnak Bayer József. A politológus szerint a személyi döntésekkel pártbeli hátterét is erősítette Gyurcsány Ferenc utalt ezzel többek között Lamperth Mónika szerepkörének megváltozására. Az új minisztériumok létrehozása, az átstrukturálás azt jelzi, hogy a fejlesztésekre, a gazdaság dinamizálására nagyobb súlyt helyez a kormány. A Gyurcsány-kabinet politikai, és nem szakértői kormány – utóbbi csak rendkívüli helyzetekben működőképes – hangsúlyozta Bayer József. A politológus helyes döntésnek látja a fontosabb tárcáknál a két államtitkári pozíció visszaállítását.
Fideszes össztűz Szabó Pálra
Fideszes képviselők tegnap interpellációs össztüzet zúdítottak a kormányra a Magyar Posta helyzetével kapcsolatosan. A lap feltételezése szerint az időzítés nem véletlen, mivel a vállalat vezetőjét, Szabó Pált most nevezték ki a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium élére. Kovács Zoltán a postapalota eladása kapcsán szóvá tette, hogy eltékozolják az állami vagyont, hiszen az ingatlan nem 4, hanem 24 milliárd forintot ér. Veres János pénzügyminiszter szerint a bérleti konstrukció volt a legrugalmasabb megoldás. Ezen kívül az ellenzéki politikusok több megrendelés körülményét is firtatták a tegnapi napon.
Járatok helyett a vezérkart ritkítják
A lap már korábban utalt rá, hogy megkezdődik a tisztogatás a BKV vezérkarában. Tegnapi napon visszavonták Somodi László közlekedési vezérigazgató-helyettes és Bosnyák Gyula stratégiai igazgató vezetői megbízatását. A lap információi szerint ez még csak az első hullám, további elbocsátások is várhatók, igaz nem mostanában. Somodi Lászlónak a szakmaiatlanságot rótták fel, a járatritkítások miatt elhíresült paraméterkönyv sikertelenségét igyekeznek a nyakába varrni. Ennek ellenére kapott egy másik munkaköri ajánlatot a cégtől, ha elfogadja, ő lehetne a kapcsolattartó a Budapesti Közlekedési Szövetséggel (BKSZ), a régió és az agglomerációs települések között – áll a cikkben. Vitézy Dávid, a BKV felügyelő-bizottságának a Fidesz által delegált tagja elmondta: megütközéssel értesült a cég szakmai ügyekben autentikus vezérigazgató-helyettesének menesztéséről. Vitézy Dávid, aki a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője is, úgy vélte, hogy az idén fennállásának 40. évfordulóját ünneplő BKV még soha nem volt ilyen nagy vezetési válságban, mint most.
A parlament előtt a fideszes áfafelező
Benyújtotta tízszázalékos élelmiszeráfa-csökkentési javaslatát a parlamentnek a Fidesz. A párt az alapvető élelmiszereket – a nyershúst, halat, tejterméket, zöldség- és gyümölcsféléket, cukrot, zsiradékokat, ecetet, mézet, teát, gabonaféléket, malomipari termékeket és az élelmiszerkészítményeket – átsorolná a mostani húsz százalékosból az újonnan létrehozandó, tízszázalékos, kedvezményes áfakulcs alá. Mindezt 2008. július 1-jétől. Az erről szóló indítvány volt egy nap alatt a harmadik áfatörvény módosítására vonatkozó Fidesz-javaslat. Az ellenzéki párt javaslatát nem valószínű, hogy megszavazza a Parlament, ugyanis a lépés csak az idén 200 milliárd forintot venne ki az állam kezéből – a Fidesz számítása szerint.
Kamatemelés: nagy lépés után kis lépés
A februári béradatban megbújó inflációs veszély miatt 0,25 százalékponttal, 8,25 százalékra vitte fel az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa, s jelezte: a háromszázalékos inflációs cél elérése végett a további szükséges lépéseket is kész megtenni. A beruházási döntéseket, a pénzpiaci kamatokat és az árfolyamot érintheti a kamatemelés, nem pedig az állam vagy a lakosság adósságának terheit - érvelt tegnap Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki elmondta, hogy a monetáris tanács biztos többsége szavazott a kamatfeltételek szigorítása mellett, bár a vitában a tartás eshetősége is felmerült.
Magyar Hírlap
Régi barátok és üzletfelek a kisebbségi kormányban
„A kisebbségi kormányzáshoz szükséges szavazatok biztosítása és az MSZP-n belüli pozíciójának javítása volt Gyurcsány Ferenc célja a kormány átalakításával. A miniszterelnök riválisaihoz, a párt erős embereihez nem nyúlt, számos posztot juttatott viszont neki lekötelezett, vagy általa most lekötelezni szándékozott politikusoknak.”-írja cikke bevezetőjében a Magyar Hírlap. A párt elnöksége egyöntetűen elfogadta az új minisztereket és államtitkárokat, azonban nem a legjobb szocialista aspiráns került egy-egy minisztérium élére. Elsősorban Szűcs Erikára (szociális- és munkaügyi miniszter), Miskolc korábbi alpolgármesterére gondoltak, azonban a megyei támogatottság erősítése miatt esett rá a választás, ahogy Szabó Imre Pest megyei MSZP elnökre (környezetvédelmi tárca). A cikk beszámol róla, hogy 3 minisztérium összevonásával úgy csúcsminisztérium születik: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium néven, amelynek élére a kormányfőhöz közel álló Bajnai Gordon kerül. Megalakul továbbá a közlekedési, hírközlési és energiapolitikáért felelős minisztérium, melynek élén Szabó Pál, a Magyar Posta aktuális elnök-vezérigazgatója áll ezentúl. Az önkormányzatokért felelős minisztérium élére Gyenesei István, a Somogyért Egyesület színeiben bejutott képviselő kerül. Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia leköszönő elnöke tárca nélküli miniszterként a kutatás-fejlesztésért lesz felelős. Az egészségügyi minisztérium élére Székely Tamás OEP elnök kerül. Kikerül bársonyszékéből Lamperth Mónika: a volt szociális és munkaügyi miniszter a Táncsics Mihály alapítványt fogja vezetni, Gyurcsány szerint az „MSZP operatív irányítója lesz”. A cikk végén elolvashatjuk, kik lesznek államtitkárok: „A környezetvédelmi tárca államtitkári posztját szintén Gyurcsány híve, Oláh Lajos, az MSZP Hajdú-Bihar Megyei Területi Szövetségének elnöke kapta. Az egészségügyi tárcánál a szocialista egészségpolitikus, Vojnik Mária segíti a szakértő minisztert eligazodni a politikában. Avarkeszi Dezső az igazságügyi és rendészeti minisztérium államtitkára lett, míg Ujhelyi István mellett a miniszterváltás után az önkormányzati minisztériumban Jauernik István is államtitkári megbízást kap. Az oktatási minisztériumban államtitkárként Arató Gergely mellett dolgozik majd Csák Ferenc.”
Hároméves csúcson áll a jegybanki alapkamat
Hétfőn 8,25 százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank-írja a Hírlap. Az emelés oka az inflációs cél tartása. "A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés, és az infláció lassú csökkenése jellemezi. A pénzromlás mérséklődését hazai és nemzetközi eredetű elhúzódó költségsokkok fékezik – olvasható a jegybank hivatalos közleményében – a monetáris tanács arra törekszik, hogy megakadályozza a tartósan magas pénzromlás áttételes hatásait és a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését. Az újonnan beérkezett információk alapján az inflációs cél jövő évi teljesülését továbbra is kockázatok övezik". Simor András MNB elnök szerint: „A tanácsülésen a kamatszint tartása vagy a negyed százalékpontos emelés került szóba; biztos többséggel szavaztak a tagok a szigorítás mellett."
Nem okozott meglepetést a bejelentés az üzleti világban, sőt, stabilizáló hatást várnak tőle. A forint árfolyama is maradt a korábbi szinten.
Egyre több a munkanélküli, csökken a foglalkoztatás
A foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké emelkedett 2008 első negyedévében a KSH szerint. A gazdasági érdekképviseletek, a vállalkozások mielőbbi tehercsökkentést sürgetnek-írja az MH. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint elkerülhetetlenek a reformok. „A január és március közti időszakban a 15–74 éves korosztályból 3,844 millióan jelentek meg a munkaerőpiacon. Ez 61 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma 333 ezer volt, ami 8%-os ráta, s fél százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.” A cikbből megtudhatjuk, az Eurostat jelentése szerint a foglalkoztatásban sereghajtók vagyunk az Unióban, ahol ez az arány 7,1%. "Az adatok nem okoztak meglepetést, hűen tükrözik a magyar gazdaság növekedésének lelassulását" – idézi az MH Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét. Ők is a járulékok csökkentését szorgalmazzák, s már ki is dolgoztak egy javaslatcsomagot, melyben szerepel a munkaadókat terhelő tb-járulék általános csökkentése és a társas vállalkozásokat érintő különadó két lépésben való megszüntetése. A lap így summázza a cikket: „A VOSZ szerint az előrelépéshez valódi, nem "bársonyos" reformokra lenne szükség. A nagy elosztórendszerek átalakításához azonban biztos kormánytöbbség nélkül nincs esély. Ezért ha nem erősíthető meg a jelenlegi kabinet, akkor egy szakértői kormány vagy az előre hozott választás jelenti a megoldást.”
Kapolyi László: nem voltam Keller csicskása
A Magyar Hírlap interjút készített Kapolyi Lászlóval, a pár hete kirobbant megfigyelési botrány egyik fő érintettjével. A cikk egy kis emlékeztetővel kezd: „A 2002-es kormányváltást követően a Finder Bt. magánnyomozó cég megbízást kapott Orbán Viktor leköszönt kormányfő, Simicska Lajos egykori APEH-elnök és Kalmár István, a Magyar Posta volt elnök-vezérigazgatója "levadászására". A Magyar Nemzet több napon át részletekben közölt dokumentumai és egy hangfelvétel leiratának tanúsága szerint a megbízó Keller László akkori szocialista közpénzügyi államtitkár, míg a közvetítő Kapolyi László, az MSZP-frakcióban ülő nagyvállalkozó, az MSZDP jelenlegi elnöke volt. A vállalkozó annyit ismert el, hogy System cégcsoportja kötött szerződést a bt.-vel, de nem politikai megfigyelésre.”
Csupán egy gazdasági megbízásról volt szó, s Kapolyi az interjúban gyakorlatilag minden Magyar nemzetes vádat megcáfol. Az interjú végén kifejti: nem tudja, hogy azért támadják-e, mert Gyurcsány Ferenc támogatója, de abban biztos, hogy csak egy Gyurcsány vezette MSZP tud végrehajtani egy neoliberalizmustól mentes baloldali programot.
Gyurcsány harmadik kísérlete – felhatalmazások nélkül
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet politológusa szerint a harmadik Gyurcsány-kormány alakult meg. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet: ennek a kabinetnek már nincs politikai felhatalmazása. Szerinte pozícióosztásról van szó, melynek célja a miniszterelnök párton belül való megerősítése. A siker máris kézzelfogható: Lamperth Mónikát például sikerült a másodvonalba sorolnia. A legnagyobb probléma a jelenlegi kabinettel, hogy nem csak a társadalmi-, de a politikai felhatalmazása is hiányzik, utóbbit cáfolhatta volna, ha belemegy a bizalmi szavazásba. A cikk beszámol a korábbi minisztercserékről.
Búcsú, meleg kézfogással
Meleg kézfogással váltak el tegnap koalíciós felek-írja a MH. „Meleg kézfogással búcsúzott a parlamentben napirend előtti felszólalása után Kóka János a kormányfőtől. Az ellenzéki képviselők hangosan nevettek. A meghatott jelenetet azzal fokozta Kóka János, hogy megpuszilta a távozó SZDSZ-es Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterrel és Dióssy Gábor gazdasági államtitkárral pedig mosolyogva kezet rázott.” Kóka János egyébként konstruktív ellenzéki szerepet ígért: el fogják mondani mit nem és miért, illetve mit támogatnak majd és miért. Az MDF felvetésére (bizalmi szavazás) Gyurcsány azt reagálta, hogy ha megvan a Fórum többsége, nyújtson be konstruktív bizalmatlansági indítványt. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese úgy vélte, hogy ezentúl is a farok csóválja majd a kutyát. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője is a bizalmi szavazásra bíztatta Gyurcsányt, majd kifejtette, az elmúlt év csak a miniszterelnök számára volt sikertörténet, az ország 2002 óta lejtmenetben van. A válasz helyett Gyurcsány az Orbán-kormányt kezdte kritizálni.
Postabotrányok és leépítések: a Fidesz számon kér
„Négy interpellációjában is a májustól miniszterré előlépő Szabó Pál vezette Magyar Posta ügyeivel foglalkozott tegnap a Fidesz. Kovács Zoltán szerint a kormányhoz közelálló, Bajnai Gordon önkormányzati miniszter egykori vezetésével működő Wallis Rt. szerezhette meg a Moszka téri postaközpont épületét. Mint mondta, a vételár mindössze négymilliárd forint volt, miközben valódi értéke a huszonnégymilliárdot is elérheti. Eközben a posta évente 1,2 milliárdért bérel magának ingatlant, minimum tíz évre. "A négymilliárdos vételár nem egészen három év alatt elolvad, és a tulajdon sem lesz már a postáé" – fejtette ki”-írja a Hírlap. Megtudhatjuk, az ellenzéki párt többek között számon kérte a kisposták leépítését, valamint a jelentős postaberuházásokat (kerékpárok, táskák, stb.) és a Bajnai Gordonhoz köthető Wallis Rt. által megszerzett Moszkva téri postaépület áron aluli megvásárlását. Veres János az összes döntést megalapozottnak és sikeresnek tartotta. Az SZDSZ elfogadta Veres válaszát, így az interpellációk története itt végetért.
A szabad demokraták kívülről is támogatják az átalakítást
Az SZDSZ valószínűleg megszavazza a kormány átalakítását. "Ha Gyurcsány Ferenc olyan ésszerű javaslatot tesz, ami nem jár a bürokrácia és a közigazgatási költségek növekedésével, illetve javítja a kormányzás minőségét, akkor az SZDSZ kész szabad utat engedni a kezdeményezésnek" – mondta a kormányátalakítás kapcsán Kóka János pártelnök. Vagyis a szabad demokraták már a második fontos döntésben állnak a szocialisták mellé azóta, hogy bejelentették kilépésüket a kormányból. Az első az önkormányzatok lehallgatásáról szóló botrány után Szilvásy György titokminiszter fideszes interpellációra adott magyarázatának elfogadása, majd a második várhatóan a kormányátalakítás megszavazása lesz.-írja a Magyar Hírlap. Azonban Horn Gábor szerint ez kormányzati felelősség, de nem tartják célszerűnek a kormányzati gépezet további növelését. Gyurcsány kijelentette, a koalíció nyitva áll a szabaddemokratáknak a jövőben is.
Navracsics szerint az SZDSZ-esek a kerítésen ülnek
„Az SZDSZ egyelőre a kerítésen ül, és nem tudjuk, melyik oldalra esik le onnan – így értékelt Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arra a felvetésre, hogy kezdeményez-e az ellenzék konstruktív bizalmatlansági indítványt Gyurcsány Ferenc ellen. Ehhez többségre lenne szükségük a parlamentben.” Szerinte a kormányfőnek vagy bizalmi szavazást kell kérnie magával szemben, vagy benyújtania lemondását a köztársasági elnöknek. A kormányátalakítással kapcsolatban kijelentette: ez a kormányfő valószínűleg utolsó kísérlete arra, hogy megmentse hatalmát-idézi a frakcióvezetőt a lap.
Népszava
Új struktúra, új miniszterek Gyurcsány új kormányában
Gyors döntéseket hozott az SZDSZ koalícióból való kilépése után Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök egy nappal a liberálisok döntése után bejelentette: átalakítja a kormányt és a kormányzást szerkezetét. A korábbi SZDSZ-es tárcák közül az egészségügyi élére Székely Tamás, a környezetvédelmire pedig Szabó Imre kerül majd. Bajnai Gordon vezeti majd a korábbi gazdasági és önkormányzati tárca fejlesztési részeiből megalakuló új Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot. Az önálló Önkormányzati Minisztérium élére Gyenesei István kerül; a kutatás-fejlesztésére létrehozott tárca nélküli posztot Molnár Károly, a Műegyetem rektora kapta meg. Létrejön a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, amelyet Szabó Pál, a Magyar Posta jelenlegi vezérigazgatója irányíthat, Lamperth Mónikát pedig Szűcs Erika váltja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium élén. Lamperth ezentúl az MSZP operatív, szervezeti irányítója lesz. Az MSZP-n belüli további jelentős változás, hogy lemondott pártpénztárnoki posztjáról Puch László, aki államtitkár lesz a jövőben, és megvált a Táncsics Mihály Alapítvány vezetésétől baja Ferenc. Az SZDSZ várhatóan nem gördít akadályt az új kormány megalakulása elé. Gyurcsány részben szakmai alapon választotta ki az új tárcavezetőket, részben pedig pártpolitikusok mellett döntött.
Szerbia az EU-tagság előszobájába léphet
Az európai uniós külügyminiszterek ma várhatóan zöld utat adnak a Szerbiával kötendő stabilitási és társulási megállapodásnak, megadva ezzel a régóta várt támogatást a május tizenegyedikei parlamenti választásokra készülő szerbiai demokratikus erőknek. A hónapok óta halogatott lépést azonban feltételekhez köti az egyezséget mindeddig ellenző belga és holland kormány. A Népszavának nyilatkozó holland diplomáciai források azonban világossá tették, hogy Hága nem adja ingyen a jóváhagyását: „A megállapodásból fakadó bármilyen kedvezményt csak akkor élvezhet belgrád, ha bizonyítékát adja teljes körű együttműködésének a Hágai Nemzetközi Bírósággal.”Ez azt jelenti, hogy Hollandia mindaddig nem járul hozzá az egyezmény ratifikációjáig életbe lépő átmeneti kereskedelmi enyhítésekhez, amíg szerb kormány nem tesz lépéseket Mladics kiadására.
Erőtlen ellenzéki biztatás Gyurcsánynak
Konstruktív bizalmatlanság indítvánnyal bármelyik pillanatban megpróbálhatja leváltani az ellenzék a kormányt, ha úgy érzi, hogy többségben van – mondta Gyurcsány Ferenc napirend előtt az MDF és a Fidesz frakcióvezetőjének felszólalására. Előzőleg mindkét politikus arra szólította fel a kormányfőt, kezdeményezzen bizalmi szavazást maga, illetve kormánya ellen. Az SZDSZ nevében Kóka János megerősítette, nem céljuk a kisebbségi szocialista kormány megbuktatása. Ez azonban nem jelenti az új kabinet feltétlen támogatását, a szabad demokraták a saját értékeikkel összeegyeztethető, az ország érdekét szolgáló elképzeléseket pártolják majd. Ígéretet tett a pártelnök, hogy minden esetben elmondják, mit miért vagy miért nem támogatnak. Az SZDSZ arra törekszik, hogy érdemi, liberális javaslatokat jelenítsen meg.
Magyar Bálint szerint rossz irányba megy a liberális párt
Magyar Bálint nem biztos benne, még megfontolja, hogy újraindul-e az ügyvivői posztért az SZDSZ június 7-i tisztújító küldöttgyűlésén. Úgy vélte, rossz irányba megy a párt, mert nem az SZDSZ érdekei, hanem különféle hitek mentén politizál. Nem az egység, felülemelkedés, a nyugalom érdekében hoz döntéseket, hanem politizálásában a tisztújításon várható két elnökjelölt, hol Kóka János, hol pedig Fodor Gábor irányvonala figyelhető meg. Tegnaptól gyűjthetik az SZDSZ elnök-, ügyvivő-, illetve országos tanács tagaspiránsai a jelöltté váláshoz szükséges támogatást. Horn Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az országos tanács a hét végén szigorította az eddigi szabályozást, így főleg az ügyvivői jelöltség megszerzése nehezebb lesz, s elvileg az elnöki is. Elnökaspiráns az lehet, akit legalább 100 SZDSZ-tag, 15 helyi szervezet és három megyei vagy fővárosi küldöttgyűlés, illetve választmány jelöl. Az elnöki posztra várhatóan ismét Kóka János jelenlegi vezető és Fodor Gábor ügyvivő pályázik majd.
Megfeneklett az ötpárti vita
Jól indult, de mára párttalanná vált a vita a parlamenti pártok között a rendbontók megfékezésére irányuló törvénymódosításról. Rogán Antal, majd Bárándy Gergely által felkarolt és ötpárti egyeztetésre vitt elképzelések céljával hamar elvi egyetértésre jutottak a pártok delegáltjai. A fordulat a tegnapi egyeztetésen történt, melyre az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakértő elkészítették egy javaslattervezetet. A lap információi szerint ez a szöveg azonban túlságosan „nagy merítéssel dolgozott”, több problémát kívánt „egy füst alatt megoldani” annál, amiben az öt párt eddig feltétel nélkül egyetértett. Ilyen átfogó változtatásokra azonban „nem érett meg a politikai helyzet”, mindben érezhetően nem lesz ötpárti konszenzus. A résztvevők a két hét múlva esedékes újabb találkozóig igyekeznek visszatérni az eredeti célhoz.
Európában gond az inflációs nyomás
A korábban becsültnél szerényebb gazdasági növekedésre, viszont meredekebben emelkedő inflációra számíthatnak a magyarok idén az Európai bizottság hétfőn közzétett prognózis szerint. A tavalyinál borúlátóbb előrejelzés tükrözi a világgazdaság kedvezőtlen változásait, ugyanakkor méltatja az államháztartási hiány jelentős és tartósnak ígérkező csökkentését Magyarországon. Joaquín Almunia pénzügyi biztos kifejtette: várják a magyar kormány válaszát arra, hogy a 2009-re vállalt 3,2 százalékos hiánycélját milyen további intézkedésekkel kívánja elérni. Az uniós „kormány” május 7-én értékeli márciusban fölfrissített magyar konvergenciaprogramot. Az előrejelzés szerint az idén lelassuló gazdasági teljesítményt jövőre a GDP viszonylag jelentős bővülése követheti, elsősorban a mérsékelten meglóduló belső keresletnek és a növekvő magánbefektetéseknek köszönhetően. A növekedés megtorpanása a munkaerőpiacon is érezteti hatását, az állástalanok számának 2007 második felében megkezdődött emelkedése 2008-ban is folytatódik, és csak jövőre bővül majd a foglakoztatás. Valószínűleg a Bizottság figyelembe vette az uniós és a világkereskedelmi előrejelzéseket egyaránt, s ezért ítélte meg úgy, hogy idén erőteljes lassulás várható – fogalmazott a lap kérdésére Belyó Pál, az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet főigazgatója. Nem ért egyet Belyó a deficitet illető borúlátással sem, úgy véli, a jövőre tervezett 3,2 százalékos mérték tartható lesz.
