Sajtófigyelő – napilapok
2008. április 30., szerda
Magyar Nemzet
Segít az SZDSZ
Egy hetet késik a kormányátalakítás, mert az ellenzék nem támogatta a gyorsabb eljárást lehetővé tevő házszabálytól való eltérést. Így hétfőn hatból öt miniszter teheti le az esküt. A tárcavezetőkre nemmel voksoltak a bizottsági meghallgatáson az ellenzékiek, mondván, nem szakmai, hanem politikai kinevezettek. Az SZDSZ önellentmondásba keveredett: korábban kijelentette, hogy nem támogatja a nagyobb struktúra születését, most mégis megszavazta a jelölteket. Gyenesei István nem tehet hétfőn esküt, a többiek igen; Bajnai Gordonnak nem kell, ugyanis ő jelenleg is miniszter. Szűcs Erika leendő szociális és munkaügyi miniszternél azt kifogásolták többek között, hogy korábban a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt-ben dolgozott. Molnár Károly leendő kutatásért és fejlesztésért felelős miniszternek a 2006 okt.22-i botrányt rótták fel. Székely Tamást bár felkészült, tapasztalt egészségügyi miniszternek tartják, azonban ígéreteit nem tartják elegendőnek, így nem tudták támogatni.
Megegyezés az orvospénzekről
Aláírták tegnap az alapellátásban dolgozók finanszírozásáról szóló megállapodást. A Magyar Orvosi Kamara a kieső vizitdíjbevétel kompenzációjának tekinti a pluszpénzt. Székely Tamás szerint nem kompenzációról van szó, hanem egy új finanszírozási rendszer első lépéséről. Például 50 forintot fognak kapni minden páciens biztosítotti jogviszonyának ellenőrzéséért. További pluszpénzt jelent, ha valakinek több szakvizsgája van. A finanszírozás fix elemét az adja majd, hogy milyen adottságú körzetben dolgozik az adott doktor. Pesti Imre fideszes szakpolitikus örvendetesnek nevezte a megállapodást, míg a leköszönő Horváth Ágnes szerint azért nem ő állapodott meg az orvosokkal, mert a kormány most adott elegendő forrást ehhez.
Élelmiszerkrízis: ENSZ-válságstáb
Válságstáb felállításával és a fejlett országokhoz intézett adakozási felhívással igyekszik felvenni a harcot az élelmiszerválság ellen az ENSZ-közölték kedden Bernben, a világszervezet kétnapos találkozóján-írja az MN. Ban Mu Kin főtitkár az ENSZ keretén felül további 755 millió dollárra lenne szükség a válság megoldására. A Világbank elnöke szerint az elmúlt három év során újabb 100 millióan szegényedtek el a 80%-ot meghaladó ütemű élelmiszer-drágulás miatt. Robert Zoellick felszólította a mezőgazdasági exportőröket, ne állítsák le exportjukat, mert ez súlyosbítja a élelmiszerhiánnyal küzdő országok helyzetét, és a spekulánsoknak kedvez.
Médiabirodalom foglalta el a főiskolát
Az MN birtokába jutott dokumentumok szerint a Nyíregyházi Főiskola újrakötötte azt a szerződést, melynek értelmében az egyik frissen felújított épületét fillérekért kiadja a Kelet-Magyarországon uralkodó Advertum médiacsoportnak. Az iskola új vezetése pár hónappal ezelőtt még perben támadta meg a nevetségesen alacsony, a 10,5 milliárd forintos felújítás havi törlesztőrészlet 6%-át kitevő bérleti díjról szóló szerződést. A rektor azonban meggondolta magát, ugyanis a cég sajtóhadjáratot indított az intézmény ellen. Az 1200 négyzetméteres épületért havi 121ezer forintott kell fizetni a cégnek. A beruházás a Magyar Bálint által indított felújítási program keretében zajlott, azonban forráshiány miatt kölcsönökből fedezték a munkálatokat.A lap szerint az épületben eleve nem is tantermeket, hanem stúdiókat és irodákat alakítottak ki, ami nem túl hízelgő az akkor rektor, Balogh Árpádra és Vad Sándorra, a Hallgatói Centrum ügyvezetőjére nézve. Jánosi Zoltán új rektor megpróbált a visszaélésekre fényt deríteni, de hamar megtört: lejárató kampány indult a cég részéről, ami rosszul érintette az intézményt, így végül április 1-től kiadták újra az épületet az Advertnek. Sőt, a Jánosi által menesztett Vad Sándort is visszahelyezik, szintén az Advert nyomására.
Akadémista lett a prímás
Ökrös Csaba prímás, a hazai táncmozgalom legendás alakja enyhén szólva meglepetést okozott mindazoknak, akik és ismerik és szeretik a nagyszerú, ördöngős zenész játékát és az általa képviselt műfaj-írja címlapján a Magyar Nemzet. A Zeneakadémia most indult népzenei tanszékének első évfolyamában kezdte el tanulmányait az a mester, akinek állva tapsolt egész Amerika. Ő maga viszont az igazi tehetségekre jellemző öntudatos szerénységgel állítja, hogy nincs ebben semmi különös, mert tudja, annak, aki igazi mester akar lenni, egész életén át tanulnia kell. Nem tartja különösnek azt sem, hogy az a Jánosi András, akivel együtt kezdett hegedülni, most a tanára lesz. Ő még emlékszik, hogy Sebő Ferenc is híres zenészként, három gyerek apjaként ment a Zeneakadémiára, s ez a lépése jelentett igazi áttörést a népzenei képzés történetében.
MSZP-s segítő kezek az EU-alapnál
Harminc parlamenti képviselőként dolgozó MSZP-s politikus „segíti” a jövőben fejlesztési mentorként a kiemelt európai uniós projektek megvalósítását-számol be az MN. Varju László MSZP frakcióvezető bejelentette, törvénymódosítással kívánják gyorsítani az eljárást. A mentorokat a frakció kezdeményezésére Bajnai Gordon miniszter kérte fel. Feladatuk az lesz, hogy a támogatási szerződés megkötéséig a szakhatósági eljárás keretében segítsék a legfontosabb projektek beindulását. A döntés a lap információi szerint Gyurcsány pozícióját kívánja erősíteni. Nógrádi Zsolt (Fidesz) szerint veszélybe került a tisztességes, pártpolitikától és korrupciótól mentes eu-s pénz elosztása. Egyrészt az összeférhetetlenségi törvénnyel is szembemegy a javaslat, valamint az EU eljárásrendje szerint kell kiosztani a forrásokat.
Júniusban áll bíróság elé Gergényi
A rendőrségen belüli ügyeiért és 2006 őszéért is elítélhetik a kapitány-áll az MN-ben. A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa június 30-ra tűzte ki a szolgálati visszaéléssel vádolt Gergényi Péter tárgyalását. Hatrendbeli szolgálati visszaélés miatt emelt ellene vádat a Budapesti Katonai Ügyészség. Előzményként említi a cikk Rónyai Péter ügyét, akit jogellenesen eltávolítottak a BRFK akciócsoportjától, s ezért feljelentette Gergényit. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellenére fél évig nem vették vissza Rónyait, tavaly májusban végül visszavették, de másnap áthelyezték, s ezután 30 ezer forinttal kevesebb bért kapott. Hét másik rendőrrel is hasonló eljárást alkalmaztak a BRFK-nál. A visszaélés akár 2 éves szabadságvesztéssel is büntethető. A cikk beszámol, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében Szerdahelyi Szabolcs, a Deport ’56 elnökének 3 pontos pótmagánvádja miatt is hamarosan bíróság elé kell állnia.
Baloldali titkolózás a Magyarok Nyilairól
Piros Attila, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára szolgálati titokra hivatkozva zárt ülést kezdeményezett tegnap az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén-írja az MN. A tanácskozás témája a politikusok elleni közelmúltbéli támadássorozat volt. Az ellenzék nem támogatta a zárt ülést, a szocialisták viszont igen, így a sajtó munkatársait kiküldték az ülésről. Állítólag a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg szervezet által elkövetett bűncselekényekről (Csintalan megverése, Molotov-koktélos akciók) volt szó. Meghívták többek között Laborc Sándor, az NBH főigazgatóját is. Az ügyekben gyanusított még nincs, bár a titkosszolgálat is besegít a nyomozásba. A kormány és rendőrség azt a látszatot kelti, hogy nem ura a helyzetnek-vélekedik Lázár János (Fidesz). Nem kapott meggyőző választ például arra a kérdésre, létezik-e egyáltalán az említett szervezet. Kiemelte, nincs kézzelfogható eredménye a nyomozásoknak, és érdekesen mindig akkor kerül elő a terrorveszély, mikor Fidesz-nagygyűlés vagy választás közeledik. Gyurcsányék megpróbálják a Fideszt összemosni az erőszakkal. Emlékeztetett: 1998-2002 között nem volt neonáci felvonlás a budai Várban.
Levadászás: nem döntött a Fidesz
A megfigyelési botrányról is tárgyalt a Fidesz elnökség kétnapos ülésén. Lapzártáig nem született döntés, hogy tesznek parlamenti lépéseket (vizsgálóbizottság) az ügyben. A legfőbb érv a vizsgálóbizottság ellen, hogy eddig egyik sem vezetett meggyőző eredményre, másrész mindig félresiklott az adott ügy. Demeter Ervin szerint nehéz elhinni, hogy a kormánynak semmi köze hozzá. Szerinte Keller csak részletkérdésekben határozott, a megfigyelés azonban nem egyszemélyi döntés volt, s felettesei tudtak a megfigyelésekről. Furcsának nevezte, hogy nem az országos rendőrfőkapitány, hanem Kiss Péter kancelláriaminiszter folytat belső vizsgálatot.
Liberális lobbi a pszichoterápia ellen
Székely Tamás egészségügyi miniszter-jelölt szerint kompenzálni kell, ha olyan intézkedés történt, ami érdemben befolyásolja a gyermekek pszichiátriai ellátását-fogalmazott a Faludi Utcai Gyermek- és Ifjúsági Pszichoterápiás Szakrendelő bezárása kapcsán. Pesti Imre szerint a döntés Horváth Ágnes utolsó rugása az egészségügybe. A kormány célja a pusztítás, az egészségügyi reformpolitika legfőbb vesztese a főváros, a pszichiátria és a gyermekellátás-vélekedett Pesti Imre.
Elkezdődik a zsarolás politikája
Az SZDSZ nem egységes, milyen időhorizonton készül ellenzéki szerepre. Kóka János nyilatkozata alapján vannak a pártban olyanok, akik újrakötnék a koalíciót, vannak, akik szakértői kormányt akarnak, míg olyanok is, akik a szocialistáktól való távolságtartást támogatják. A lap forrására hivatkozva megtudta: amíg a jelenlegi vezetés áll a párt élén, nem is készül hosszútávú stratégia. A zsarolási pozíciót ellenben nem adja fel a párt. A cikk szerint az SZDSZ 20%-os egységes adót, 500 mrd-os egyszeri kiadáscsökkentést, majd ennek évi 250 mrd-al történő folytatását kéri cserébe a költségvetés támogatásáért.
Népszabadság
Több munka, kevesebb öröm
A május elsején megrendezendő érdekes rendezvények mellett a lap címlapján foglalkozik az ünnep történelmével és kitér a magyarországi dolgozók létszámára. A cikk megjegyzi Európának ezen a részén a május elsejéket hajdanán alaposan elfoglalták a „szocialista seregszemlék”, de ez a nap mégis csak a munka ünnepe maradt, patináját tényleg a baloldal teremtette meg. Ez okoz némi frusztrációt a politikai paletta mindkét oldalán: a baloldaliak számon kérik a kormánytól a baloldaliságot, a jobboldal meg balról előz, s a középosztály szolidaritásáról biztosítja a leszakadókat – fogalmaz a napilap. Az adatok is felemásak: 3,8 millió aktív dolgozó tartja el a mintegy tízmilliós országot, a minimálbér adómentessége miatt sokan zsebbe kapják a kiegészítő jövedelmet, az átlagpolgár 58 éves korában már nyugdíjas. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy Magyarországban több időt fordítanak munkára, mint az európai átlag, a hatékonyság azonban jóval mérsékeltebb. A bér és a rárakódó költségek rontják a versenyképességet, az emberek meg elégedetlenek, a gazdaság kifehérítése akadályokba ütközik. A lap arra is kitért egy nagyobb gondra: fogy azoknak a száma, akiknek a munka örömöt szerez. Öröm nélkül pedig gyenge a morál – írja cikk szerzője.
KDNP-kontra a regisztrált élettársi kapcsolatra
Ötből három ember nem lát lényegi különbséget a házasság és az élettársi kapcsolat között Magyarországon. A GfK legfrissebb, tegnap közzétett felmérése szerint ugyanakkor a megkérdezettek majd harmada elavult intézménynek tartja a házasságot. Ugyancsak tegnap jelentette be a Kereszténydemokrata Néppárt, hogy az Alkotmánybíróság előtt támadja meg a regisztrált élettársi kapcsolatokról szóló törvényt. Ezt tavaly decemberben fogadta el a parlament, és jövő év január elsején lép életbe. A párt képviselői a lapnak úgy nyilatkoztak, az új parlamenti erőviszonyok ismeretében vált egyértelművé, hogy a módosítás jogi bizonytalanságot okoz, ugyanis bevezetése következtében 105 további törvényt kellene módosítani, és ez nem fog menni. Tartalmi kifogásaik is vannak. A jogszabály ugyanis – a KDNP családpárti elkötelezettségét a párt szerint megbántva – lényegében azonos jogokat biztosít az élettársi viszonyukat a törvényben meghatározott körülmények között regisztráló pároknak, mint az anyakönyvvezető előtt házasodóknak. A kereszténydemokraták még erősebb kifogása, hogy az azonos neműek számára is lehetővé teszi a kapcsolat legalizálását. Szerintük ezzel erkölcstelen, nem természetes állapotot legalizálnak. A KDNP-t bíráló SZDSZ Új Generáció félmillió homoszexuális nevében utasította vissza a KDNP kezdeményezését.
Ujhelyi István saját kérésére távozik a kormányból
Lemondott államtitkári posztjáról Ujhelyi István, aki tegnap kérte fölmentését a kormányfőtől. Azzal indokolta döntését, hogy az új szerkezetű kormányban fölöslegesnek érzi magát. Ujhelyi Itván elmondta, a kormány feltétel nélküli támogatója marad, de nem tud tovább felelős szerepet vállalni a kabinetben. Úgy fogalmazott: „Nem tudnék a tükörbe nézni, ha valós teljesítmény és hit nélkül csak a tisztséggel járó javadalmakért maradnék államtitkár.” A szocialista politikus a lapnak hozzátette: "a nélkülözhetetlen politikai bizalom elapadt, ezért kell felállnom, bár tudom ez a búcsú sokáig fájni fog. A mai politika, az állandó esztelen háborúskodás nem az én fesztelen habitusomnak való.”
Egyezség az orvosokkal
Megszületett a megállapodás a vizitdíj-kompenzációról: tízmilliárd forintot fordít a kormány erre a célra. Április elsejétől visszamenőleges hatállyal minden alapellátó 50 ezer forintot kap az egészségbiztosítótól a taj számok ellenőrzéséért, valamelyest emelik a szakmai szorzókat, a fix díjakat pedig 65, 70 és 75 ezer forinttal növelik. Külön díjazzák azokat a háziorvosokat, akik a főállású nővér mellett további szakdolgozót foglalkoztatnak. Összességében az év évégig 10 milliárd forint többlet jut áprilistól az alapellátóknak. Ennek nagy részét az Egészségbiztosítási Alapon belüli átcsoportosítással teremtik elő. Horváth Ágnes a megegyezés kapcsán elmondta, ő soha nem kapott arra felhatalmazást, hogy ekkora összegről egyeztessen. Hozzátette: a megállapodás egyértelműen lazítja, középtávon pedig rontja az egészségbiztosítási alap egyensúlyát, amit ők 26 milliárd forintos többlettel adnak át. Éger István, a MOK elnöke kifejezte elégedettségét a megegyezés kapcsán, de hozzátette a jövő évi költségvetési törvény részleteinek megismeréséig folytatják a vizitdíj-kompenzáció kikényszerítésére hivatott szerződésbontási nyilatkozatok gyűjtését.
Stílusváltást, az orvosok és a betegek közötti bizalom, a gyógyítók presztízsének helyreállítását ígérte Székely Tamás tegnapi bizottsági meghallgatásán. Székely nem beszélt reformokról, kitért a pénztártörvény sorsával kapcsolatos képviselői kérdések elől is. Az alap- és járóbeteg-ellátás átalakítására, a kórházi teljesítmény-elszámolás igazítására, érthető jogszabályokra tett ígéretet. A miniszterjelölt felkészültségéről, tudásáról ugyan az ellenzéki képviselők is elismeréssel szóltak, ám kinevezésére a Fidesz és a KDNP nemmel voksolt, az MDF tartózkodott. A szocialisták és a szabad demokraták képviselőjének támogatásával azonban a bizottság alkalmasnak találta a posztra. Ugyanekkor Horváth Ágnes búcsúzásként tortával köszönte meg az újságírók munkáját. Elmondta, ha újra kezdhetné a miniszteri munkát, a biztosítási modellváltást venné előre.
Május végén lehet az újabb BKV-sztrájk
A lap információi szerint május utolsó hetében várható az újabb BKV-sztrájk, ami azt jelenti, hogy a munkabeszüntetés mellett voksoló érdekképviselők ígéretükkel ellentétben nem tartják végig tiszteletben az érettségi időszakát. Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője megerősítette: csak azokat a napokat biztosítják zavartalan közlekedéssel, amelyeken a legtöbb diák vizsgázik. Azt azonban, hogy a demonstrációt pontosan mikorra tervezik, nem tudta még megmondani. A szóvivő biztató fejleménynek tartja, hogy tegnap közös vizsgálóbizottság megalakulásáról döntöttek, ám a sztrájkkészültség változatlan. Nemes egyébként a BKV felügyelőbizottságának is tagja volt, egészen tegnapig, amikor egy helyszíni előterjesztés alapján, a munkavállalók kérésére, a kormánypártiak szavazataival visszahívta a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottsága. Székely Gábor, aki a BKV felügyelőbizottságának is az elnöke, az MTI-vel közölte, hogy a cég szempontjából, a törvényes működés érdekében van szükség erre a tagcserére.
Szűcs Erika szerint ott gyenge a rendszer, ahol a legnagyobb rá a szükség
A szociális miniszterjelölt, Szűcs Erika minden támogatást hatékonyabbá tenne, átvizsgálná a gyermekjóléti rendszert, a gyermekvállalás segítését ösztönző elemeket, az idősek támogatását és a foglalkoztatást segítő szabályokat is. A meghallgatáson a Fidesz és a KDNP egyetlen kérdés nélkül döntött Szűcs Erika "ügyében". Soltész Miklós (KDNP) azt mondta: mivel Gyurcsány Ferenc kormányfő politikai döntést hozott, nem nyitnak szakmai vitát, egyszerűen nem támogatják a jelölést.
Tüntetések a Népszavánál
A kormányfő rövid időn belül a második antifasiszta rendezvényen vett részt. Gyurcsány Ferenc nemrég a Hollán Ernő utcában, tegnap a Népszavánál demonstrált – írja a lap a cikk bevezetőjében. A lap részletezi az történet úgy kezdődött, hogy Andrassew Iván, a Népszava rovatvezetője a Hócipőben elengedett egy szatirikus kommentárt, ebben a gój motorosokat "fölfújt, hobbirobogós cicahordának" minősítette. A vérig sértett motoros kompánia kilátásba helyezte, hogy a Népszavához vonul. A szociáldemokrata napilap úgy döntött, hogy felveszi a kesztyűt, és a gój motorosok negligálása helyett szelíd pikniket, azaz antifasiszta ellendemonstrációt hirdet. Gyurcsány Ferenc kormányfő azonnal közölte, hogy ő is ott lesz. A miniszterelnök valóban megjelent, illetve rajta kívül elég sok szocialista politikus, valamint néhány szabad demokrata is. A majdnem kéthetes szervezkedés és sajtókampány eredményeként tegnap délelőtt több száz ellentüntető várta a Népszava előtti parkolóban a gój motorosokat.
Magyar Hírlap
A koalíciós szakítás után: együtt a jövőbe vezető úton
Egyelőre rózsaszín a magyar valóság, legalábbis elégedettek a szocialisták és a szabad demokraták a koalíciós szakítással, a külön utaktól remélve támogatottságuk megerősödését és egy előre hozott – nagy Fidesz-győzelemmel fenyegető – választás elkerülését. A liberális politikusok mégis úgy érzik, vékony jégen táncolnak, ha kívülről támogatják a kisebbségi MSZP-kormányt. A felek nem tartják kizártnak, hogy újból szövetségre lépnek, npha a közeljövőben errre egyikük sem lát igazi esélyt. A szocialisták legkorábban a jövő tavasszal sorra kerülő európai parlamenti választások után tudnak elképzelni új összefogást, és Kóka János még „üzemelő” pártelnök sem számít arra, hogy az SZDSZ gyorsan visszamenekül a koalícióba. Erre csak Gyurcsány Ferenc távozásával nyílna esély, ám a kormányfőnek továbbra sincs alternatívája az MSZP-n belül. Bár sokan emlegetik potenciális utódként Bajnai Gordont, szocialista forrásaink szerint a frakció messze nem olyan elégedett a miniszterrel, mint ahogy az a médiában megjelenik. A leköszönő SZDSZ-es miniszterek viszont igen pozitívan értékelték tegnap saját munkájukat a liberális kormányzati kabinet ülésén, Horváth Ágnes még az egészségügyi reformot is sikeresnek minősítette. Igaz, a szabad demokrata politikusok nem mulasztottak el odapörkölni korábbi szövetségesüknek, Kóka János pártelnök ismét hosszan sorolta a meg nem valósult kormányzati vállalásokat. Ezzel együtt tegnap a négy miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán is kiderült, hogy az SZDSZ-es képviselők nem akarnak borsot törni a korábbi partner orra alá, hiszen az ő szavazataikkal minden jelölt megkapta a szükséges bizottsági támogatást.
A magyar gazdaság a mélyről is képes még lejjebb zuhanni
A 2006-os év kockázati „mélypontja” után tavaly sem tudta a kormány stabilizálni a helyzetét, miközben nőttek a gazdasági problémák – derül ki a Political Capital Institute és a Figyelő közös tanulmányából. Az összefoglaló megállapítása szerint a politikai kockázat nem javult, az ezt jelző mutató változatlanul 66 pont. Szabados Krisztián, a Political Capital igazgatója az mondta: „A reformok folytatódtak, de a jelentős érdeksérelmekkel járó szerkezeti átalakításokhoz hiányzott a politikai és társadalmi támogatás.” A jegybank keddi rendezvényén azt hangoztatták a pénzügyi szakemberek, hogy hiába csökkent tavaly az államháztartási hiány, a múltban felhalmozott feszüültségek miatt megítélésünk a befektetők körében mégsem javult. Ráadásul egyedül Magyarország ellen folyik az EU-ban úgynevezett túlzottdeficit-eljárás. Az MNB szakértői szerint több kockázati tényezővel is szembesül hazánk. Magas a devizahitelek aránya, a nemzetgazdaságnak felgyorsult az eladósodása, vállalati beruházásoknak pedig alacsony a mértékük. Eközben a haza cégek jelentős mennyiségű tőkét visznek fülföldre, vagyis nem a működő tőke beáramlása alacsony, hanem a kivitel nagy. Az itt megtelepedett multinacionális cégek pedig hazaviszik a nyereséget.
Még nem gördül a sztrájk
Nem született megegyezés a sztrájkbizottság és a BKV vezetősége közötti tegnapi tárgyaláson sem. Május végén kezdődhet a határozatlan idejű sztrájk. Munkacsoportot állítanak fel a határozatlan idejű sztrájkot kilátásba helyező szakszervezetek és a BKV. A szakszervezetek a gazdasági problémák megoldásán túl, a járatritkítási tervezet visszavonását, és a létszámleépítések leállítását követelik. Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvívője arról számolt be, a tárgyalásokba be kell vonni az fővárosi önkormányzat és az állam képviselőit is. Azt is hozzátette: a sztrájkfenyegetés továbbra is fennáll, a szakszervezetek nem hajlandók hónapokig várni a megegyezésre. Egy helyszíni előterjesztés alapján, a munkavállalók kérésére, a kormánypártiak szavazataival, visszahívta a Fővárosi Közgyűlés gazdasági Bizottsága kedden délután a BKV Zrt. felügyelőbizottságából nemes Gábort, a sztrájkbizottság alelnökét.
Bizottsági támogatás – szabad demokrata szavazatokkal
Négy miniszterjelöltet hallgattak meg az Országgyűlés illetékes szakbizottságai tegnap, és az MSZP, illetve az SZDSZ képviselőinek szavazataival mindegyikük megkapta a szükséges támogatást. Szűcs Erika, a szociális és munkaügyi tárca leendő vezetője az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előtt a hátrányos helyzetű térségek szociális helyzetének javítását jelölte meg egyik legfontosabb céljaként. A miniszterjelölt szerint nem kell változtatni a szociális jutattások rendszerén, de növelni lehet az ellátórendszer hatékonyságát. Székely Tamás leendő egészségügyi miniszter bizottsági meghallgatásán kijelentette: vissza kell állítani az egészségügy presztízsét, a megingott bizalmat. A Miniszteri szék várományosa szerint folytatni kell a megkezdett népegészségügyi programokat, és a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásait mihamarabb, maximálisan felhasználni. A kutatás-fejlesztésért felelős miniszterjelöltet, Molnár Károlyt az oktatási bizottság hallgatta meg. A Műegyetem rektora az oktatás, a kutatás, az innováció és a gazdaság hatékony együttműködését szorgalmazta, a források jobb elosztását. A tandíj bevezetésének szükségességéről szóló nyilatkozatáról azt mondta: vállalja, amit mondott. Szabó Imre a környezetvédelmi bizottság előtt számolt be teveiről és nyugodt, kiegyensúlyozott, szakszerű munkát, valamint a jogszabály-javaslatok széles körű egyeztetését ígérte. Egyébként nem okozott volna problémát, ha szakbizottságok nem támogatják a jelölteket, mert csak véleményezési jogkörük van.
Rózsaszín álmok helyett valóság
Az uniós csatlakozás óta eltelt négy év mérlege az elveszett illúziók megidézésével vonható meg a térség valamennyi országában. A többségnek nem sikerült legyőznie az uniós valuta bevezetése útjába álló akadályokat, nem hozták el a Kánaánt a brüsszeli források, s nem tudtak összefogni a régió országai a hatékonyabb lobbizás érdekében sem. A csatlakozás legfontosabb hozadéka a térség összes országában az volt, hogy a befektetők bizalma megerősödött ezen államok iránt. Azonban gyorsan bebizonyosodott, az unió sem jelent garanciát az ésszerű gazdaságpolitikára. Brüsszeli szakértők is kénytelenek voltak elismerni: a belépés után gyakorlatilag valamennyi csatlakozott országban leállt a reformfolyamat. Az unió reális hatása a kontinens kormányainak politikájára csak addig volt, amíg tárgyaltak tagságról. Ha Magyarország nem lenne tagja az uniónak, a külföldi befektetők régen nem finanszíroznák az elhibázott gazdaságpolitika eredményét, a kiugróan magas, és önmagát újratermelő hiányt. A hazai szakértőkhöz hasonlóan az unió pénzügyi biztosa is a magyar kormánytól várja annak indoklását, miként is akarja a költségvetés hiányát a GDP három százalékára leszorítani a jövő év végére. Pellényi Gábor, az ICEG elemzője szerint a többi ország – Szlovénián és Szlovákián kívül – közül egyiknek sincs céldátuma az euró bevezetését illetően, csak a tavaly csatlakozott Romániának, de az is 2014-ről szól. A csatlakozás időszakának másik nagy illúziója az volt, hogy a beáramló uniós pénzeknek köszönhetően megugrik a gazdasági fejlődés. A térség országai valóban látványos növekedést produkáltak, de Pellényi szerint ebben nem az uniós pénzek játszották a főszerepet, a brüsszeli források legfeljebb csak rásegíthettek a fejlődésre. Hasonlóképpen szertefoszlottak azok a remények is, amelyek a térség országainak összefogásában látták a kivezető utat. Sem a visegrádi, sem ennél szélesebb keretek között nem sikerült olyan érdekközösséget létrehozni, amely javítaná a régió lobbipozícióit Brüsszelben.
Népszava
Szelíd, de határozott piknik
Politikusok és civilek egybehangzóan mondták lapunknak, úgy érezték, ott a helyük, ha az erőszak ellen kell tiltakozni. Ez volt a vezérmotívuma a tegnap délelőtti eseménynek, amikor több százan szelíd pikniken vettek részt lapunk szerkesztősége előtt. Azért jöttek el, hogy tiltakozzanak a gój motorosok hetekkel ezelőtt meghirdetett demonstrációja ellen. Őket munkatársunk, Andrassew Iván egyik minősítése bosszantotta fel. Szerkesztőségünkhöz vonultak, de még berregésük is észrevétlen maradt a békén piknikezők csendje mellett. Petíciójukat pedig nem tudták átadni a Népszava főszerkesztőjének. A beszédek és a Népszavának nyilatkozók is arról szóltak, az igazi demokratákat nem lehet megfélemlíteni, de a fenyegetés ellen mindenkinek fel kell emelnie a szavát.
Öt miniszter már hétfőn leteszi az esküt
A parlamenti bizottságok tegnap négy új miniszterjelöltet hallgattak meg: Szűcs Erika szociális, Molnár Károly kutatás-fejlesztési, Szabó Imre környezetvédelmi és Székely Tamás egészségügyi miniszteri kinevezését támogatta a többség. Székelyt a Fidesz és a KDNP is felkészültnek találta, de nem szavazta meg. Öten hétfőn esküt tesznek. Gyenesei István önkormányzati minisztert 19-én iktatják be; Bajnai Gordonnak pedig nem kell újra esküt tennie. Szabó Imre elmondta: jelentős irányváltást nem tervez, elődei, Persányi Miklós, illetve Fodor Gábor munkáját irányadónak tekinti. Szűcs Erika szociális és családügyi miniszterjelölt három bizottság előtt mondta el terveit. A szociális, munkaügyi, illetve oktatási bizottság előtt kifejtette, hogy ember közeli és horizontális látásmód, illetve széles körű együttműködés jellemzi majd munkáját. Molnár Károly, a Műegyetem rektora a kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszterjelöltje, bemutatkozásában az oktatás, a kutatás, az innováció és a gazdaság hatékony együttműködését szorgalmazta, és források jobb elosztását ígérte. Mikola István szerint Székely Tamás nem tud új stratégiát kialakítani a rossz kormányzati politikában. A szabad demokrata Béki Gabriella nagyon szerencsés választásnak nevezte a jelöltet, aki szerinte konszenzuskereséssel jót tehet az ágazatnak.
Kékessy Dezső családi bosszú áll a megfigyelési ügy mögött?
Egy egyszerű papírlap alapján állítja a jobboldali sajtó, hogy Orbán Viktort, Simicskó Lajost és Kalmár Istvánt akarták „levadászni” a Medgyessy-kormány idején. A kormányzat elleni sajtóbeli vádak azonban önleleplező módon szolnak a Fidesz-éra idején elkövetett állítólagos súlyos bűncselekményekről. Kövér László, aki most éles kirohanást intézett a baloldal ellen, egy évtizede maga ismerte be, titkosszolgálati miniszterként közreműködött illegális megfigyelési anyagok megvásárlásában. „A közpénzek eltulajdonításával összefüggő bűncselekmények felderítését dokumentumai, a szerzett jogosulatlan előnyök legkirívóbbikai, a büntetőperbeli bizonyítás szabályai szerint szisztematikusan elő lesznek készítve a jogalkalmazásra. Hosszabb időn belül felkutatjuk az eltűnt pénzeszközök jelentős részét, és meghatározzuk a károk megtéríttetésének lehetséges körülményeit és módszereit.” Ez áll abban az úgynevezett „Javaslatban”, mely Népszava birtokába került s melyet Gubuznai Zoltánnak tulajdonítanak, de azon sem címzett, sem aláírás nem szerepel. Ez lenne hivatott bizonyítani a Magyar Nemzet állításait, mely szerint prominens fideszeseket próbált „levadászni” a kormány Keller László és Kapolyi László közreműködésével. Az Orbán-kormány idején történt bűncselekménygyanús ügyek megszellőztetésével a Magyar Nemzet különös helyzetbe lavírozta magát. Mert míg a „megfigyelésről, levadászásról+ egyetlen valódi bizonyítékot sem vonultatott fel, addig a Fidesz vezetésének kellemetlen ügyeket hozott napvilágra.
Történelmi megállapodás Belgráddal
Az Európai Unió és Szerbia kedden Luxembourgban aláírta a majdani EU-tagság előfeltételének számító stabilizációs és társulási megállapodást (SAA). Az unió részéről Olli Rehn bővítési biztos, Szerbia Nevében pedig Bozsider Djelics miniszterelnök-helyettes írta alá a megállapodást, az eseményre gyorsan Luxembourgba repült Borisz Tadics szerb államfő jelenlétében. Az aláírás azután vált lehetségessé, hogy az uniós külügyministerek luxembourgi ülésén Hollandia és Belgium feladta eddigi ellenkezését, amit e két ország a Hágával való nem kielégítő szerb együttműködéssel indokolt. Az aláírásra tehát még a május 11-i szerb parlamenti választást megelőzően került sor. Igaz, némi feltétellel. Az egyezményt ugyanis addig nem raifikálják, amíg Szerbia nem működik együtt kielégítő módon a délszláv háborús bűnösök ügyében eljáró hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Szerbia és az EU közeledése lassú folyamat. Az egyezmény aláírását másfél éves huzavona előzte meg. Szerbia és Crna Gora 2005. november 7-én kezdte meg a tárgyalások az EU-val: Belgrádban ekkor ültek tárgyalóasztalhoz a két fél képviselői. Az EU január 28-án politikai együttműködést kötött Belgráddal, az egyezmény aláírására azonban nem volt hajlandó. A megállapodás a szerb választási kampányban is fontos szerepet töltött be. A nacionalista erők rendre azt állították, hogy annak aláírása Koszovó elismerését jelentené.
Csak az MSZP-nek fontos május elseje
Az új kormányprogram legfontosabb elemeiről is beszél május elsején a Városligetben Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnök. Az MSZP ezen a napon mindazokat a Napozórétre várja, akik a párt vezető politikusaival szeretnének találkozni. A négy nagy szakszervezeti konföderáció első emberei megfelelő bérezést követelnek majd, a biztonságos megélhetést lehetővé tevő minimálbér szint mellett érvelnek az ünnepen. A kormány a Hősök terén idén is felállítja az ország legnagyobb májusfáját. A szocialistáktól külön, a Városligetben tartja május elsejei rendezvényét a Magyar Kommunista Munkáspárt is. A rendezvény előtt fél tízkor Thürmer Gyula pártelnök a Kodály köröndnél mond beszédet, ezután vonulnak a városligeti Pál László sétányhoz, ahol sör, virsli, majálishangulat várja a párt tagjait. Ugyancsak a Pál László sétányon, a Vajdahunyad vára mellett majálisozik az MSZDP. Az SZDSZ viszont már nem ünnepel az Óbudai-szigeten, és az ellenzéki pártok sem rendeznek majálist.
Holnaptól emelik a fővárosi távhő árát
Átlagosan négy százalékkal drágul holnaptól a távhőszolgáltatás a fővárosban. Miután mindegy 6,1 százalékkal emelkednek a fűtési számla értékének a 65 százalékát kitevő hődíjak. A mostani áremelés havi 800 forinttal növeli egy átlagos fogyasztó fűtésszámláját. Az év hátralévő részében minden újabb negyedév hozhat magával távhődíj-növekedést. Balog Róbert elmondta: bár a fűtési szezon április közepén véget ért, a távfűtött lakások zömében még a hónap második felében is kérték a hőszolgáltatást a lkók. Így mintegy 240 ezer távfűtött lakásból hozzávetőleg 210-220 ezerben április utolsó napjaiban is igényelték a fűtést, mivel szokatlanul hideg volt az időjárás.
