Sajtófigyelő – napilapok
2008. április 24., csütörtök

Magyar Nemzet

Kapolyi szerződött a levadászókkal

Szocialista politikai akarat gerjesztette és mozgatta a hatalmas költségekkel járó titkos akciót. Ahogy arról tegnap is beszámolt az MN (ápr.23.). három, az Orbán-kormányhoz köthető személy megfigyelését vállalta egy magánnyomozó cég. A megbízást a Finder Bt. vállalta, a finanszírozás Kapolyi László, MSZDP pártelnök kezébe került. A megfigyelést a Finder Bt., és Kapolyi cége, a System Consulting közös megállapodása tette lehetővé. Felmerül Gubuznai Zoltán volt APEH tanácsadó neve is, aki állítólag a magánnyomozó cég nevében járt el (jelenleg előzetes letartóztatásban van Csányi Sándor OTP-vezető megzsarolásának vádjáért). A cég feladatai között szerepelt például: stratégiai tervezés, szaktanácsadás, bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése, azok kiértékelése. A cél fél év alatt eljuttatni a megfigyelteket a vádlottak padjára. Gyurcsány Ferenc tisztázni szeretné a kormánykörök szerepét az ilyen ügyekben,  így Kiss Péter kancelláriaminisztert bízta meg, hogy tájékozódjon az ügyben, s ha kell, indítson vizsgálatot. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök a Hír TV-nek elmondta: nem volt tudomása az ügyről. A lap holnapi számában számol be a nyomozások eredményéről.

 
Szakadék felé robog a szocialisták vonata

Három közvéleménykutató cégnél is csökkent az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében. A Nézőpont Intézet, a Tárki és a Századvég-Forsense is alacsonyabb támogatottságot mért a szocialistáknál. Az MSZP-re a Nézőpont szerint a lakosság 13, a Tárki szerint 12, míg a Századvég szerint csupán 10%-a szavazna. Utóbbi szerint az SZDSZ és az MDF 2%-on áll, de míg a Fórum bejutna, addig Kókáék kiesnének egy most tartott választáson. Eközben mindhárom intézet a Fidesz támogatottságának növekedéséről számol be. A politikusok népszerűségét is mérték: Kósa Lajos megerősítette első helyét, míg Orbán Viktor beérte Dávid Ibolyát. Gyurcsány Ferenc 22%-ával az utolsó előtti helyen áll, csak a hamarosan távozó Horváth Ágnest előzi meg.

Mégsem vezetik be a nyakkendőadót

A kormány visszalépett a nyakkendőadó bevezetésétől. Egy nappal korábban még a kulturális tárca szakállamtitkára és  a Nemzeti Kulturális Alap elnöke is a kormány által támogatott javaslatként beszélt arról a tervezetről, amely a szőnyegek, a felsőruházat, a férfiöltöny, a női kosztüm, az ing, a blúz, de még a nyakkendő is 0,8%-os kulturális járulékot rótt volna ki.

Április közepe óta tárgyalja a parlament a kulturális járulékok bevezetéséről szóló kormányzati elképzeléseket. Az biztos, hogy októbertől emelkednek ezek a terhek, és egyre többeket érint majd-írja az MN. A tervek között szerepel többek között a bútorok, az Internet, és számos egyéb termék megadóztatása. A változtatások célja a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nyolcmilliárdos büdzséjének pótlása. Hiller István oktatási miniszter szerint az indok az utóbbi időben megváltozott fogyasztási szokásokkal magyarázható. A tervek szerint  kanapéadót is fizetnünk kell majd, ez 0,8%-ot jelent majd. A legnagyobb megütközést az internetadó jelentette, melyet beépítenének a szolgáltatás árába. A további termékcsoportok esetleges megadóztatásáról folynak az egyeztetések.

Addiktológia: megoldásra várva

Nemzeti szintű, az egész egészségügyet átható problémának nevezte a szenvedélybetegségeket Buda Béla, a bezárásra ítélt Országos Addiktológiai Intézet vezetője az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ülésén. Kincses Gyula, az egészségügyi tárca távozó államtitkára egyetértett a bezárást bírálókkal, de kijelentette: javaslatainak immár semmi jogi következménye nincs.

Buda Béla, OAI vezetője szerint az ügy áthatja az egész egészségügyet, és az egész nemzet problémája. Számonkérte a 2006-os alkoholügyi stratégiát, azzal ugyanis ellentétes intézkedések születtek. Topolánszky Ákos volt kábítószerügyi helyettes államtitkár mintegy 400 szakmai szervezet nevében szólalt fel: stratégiai, cselekvési, finanszírozási és a társadalom körében alkalmazható végrehajtási programra van szükség. Kincses Gyula azzal hárította el a kérdéseket, hogy kijelentette: leköszönő államtitkárként csak annyit tehet, hogy tolmácsolja az elhangzott kérdéseket az utódjának.

Egyezség a láthatáron

A kamara támogatja a kabinet tervét a háziorvosi finanszírozás javítására

A háziorvosok finanszírozásának javítását célzó intézkedéscsomaggal állt elő a kormány. A Magyar Orvosi Kamara támogatja a kezdeményezést, ám úgy látja: az ezzel járó többletkiadás nem fedezi maradéktalanul a vizitdíj megszüntetése okozta bevételkiesést. A felek tovább tárgyalnak. A kormány célja, hogy ne bontsanak tömegesen szerződést a háziorvosok az OEP-pel (lásd korábbi MN számokat). 2008. júliusától plusz pénzt kapnának az orvosok, amiért ellenőrizniük kell, hogy a páciensnek van-e biztosítotti jogviszonya. További juttatásokat jelentene, ha több szakdolgozót alkalmaznak, illetve ha van a doktoroknak több szakvizsgája is. A cikk még említ pár finanszírozási formát, például a rezidensképzés támogatását. Pesti Imre fideszes szakpolitikus szerint ezen intézkedésekkel csupán a vizitdíj felét kapnák meg a háziorvosok. Mikola István szerint a javaslatcsomagnak vannak jó elemei, azonban elsődlegesen a vizitdíj pótlását kellene megoldani. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a javaslatokban keveredik a vizitdíjbevétel pótlásának és a hosszú távú finanszírozásjavításnak a szándéka. Hozzátette, mióta Horváth Ágnes helyett Székely Tamás OEP elnök vezeti a tárgyalásokat, azóta a stílus és a tartalom is pozitív irányba változott.

A Fidesz ígéri, újra eltörli a tandíjat

Pokorni Zoltán szerint akármilyen néven is vezetik be a tandíjat, hatalomra jutva úgyis eltörlik azt. Szerinte ízléstelen, hogy a kormány nem ismeri el, hogy ő áll a rektori javaslat mögött. Pokorni szerint a rektori konferencia csupán próbaszavazást tartott, vagyis kedden már csak a javaslat vitára bocsátásáról szavaztak. A Fidesz szakpolitikusa szerint a javaslat igazságtalan, rossz, minőségellenes és pazarló. Szerinte a gazdag diákok előtt nyitva áll majd a kapu, míg egy szegényebb tanulónál egy rosszul sikerült félév lehetetetlen helyzetbe hozhatja majd a családot. A két javaslatról a tegnap (ápr.23:) MN számolt be.

Nyakó szerint a Fidesz szívja el a pénzt

Országos közpénzelvszívással vádolta a Fideszt. Az MSZP szóvivője a Népszavára hivatkozik: a párt csődközeli helyzetben van, kétmilliárd forintos adósságot görget maga előtt. „Zsíros megbízásokat” emleget, például Várhegyi Attila, az Orbán-kormány egykori államtitkárának megbízásait említette, vagy Rogán Antalt, akinek V. kerületi ügyeit „fidelitasos cimborái intézik”. Ezzel magyarázza az ellenzéki párt ellenállását az új nemzetbiztonsági határozat ellen. Nyitrai Zsolt, fideszes operatív igazgató szerint inkább azzal foglalkozzanak, hogy napi 6 milliárd forinttal növeli a kormány a magyar államadósságot.

A vidéki MSZP-sek sem kértek védelmet

Demeter Ervin: Teljességgel érthetetlen, hogy a hatalom miért von megfigyelés alá bankokat, magáncégeket. Az MSZP-s vezetésű Regionális Fejlesztési Tanácsok sem kértek a nemzetbiztonsági védelemből-írja az MN. Az Országgyűlési Képviselők Klubját, a botrányos lízingszerződés nyomán a Gyurcsány-féle Althus Zrt. –hez került ingatlant is nemzetbiztonsági védelem alatt tartja a Gyurcsány-rezsim-áll a cikkben. A megfigyelt intézmények eddig sem csekély listája az új határozattal tovább bővült. A megfigyelt cégek között találjuk a CD Hungary-t, a MALÉV és a Budapest Airport-ot is, valamint bankokat is (Kereskedelmi és Hitelbank, Citibank, Magyar Külkereskedelmi Bank). Demeter szerint teljességgel érthetetlen, mit keresnek bankok a megfigyelt intézmények között. De ugyanakkor nem érti: hogy hogy nem jelezték előre a Kulcsár Attila-féle brókerbotrányt. A Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT-k) sem kérnek a védelemből, teljességgel érthetetlen, mi szükség a döntően szocialista többségű tanácsok megfigyelésére-eddig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez sem érkezett ilyen jellegű igény a tanácsok részéről.

Új hang az SZDSZ-ben

Érdemi változást sürget a frissen alakult platform. Szabad kezdeményezések köre néven új platform alakul az SZDSZ-ben, vezetője Szabadai Viktor, a párt budapesti választmányának elnöke. A szerveződés célja érdemi változások elindítása a pártban. Szabadai szerint ehhez az kell, hogy a jelenlegi vezetés átadja helyét a másodvonalnak. Kóka szerint a platform megjelenése új energiák felszabadulását jelenti. Szerinte hibás az a feltételezés, hogy Kuncze visszatérése döntő változásokat hoz a pártnak. Elsősorban az egységteremtő program hiányzik, s nem konkrét személy. Hamarosan nyilvánosságra hozzák programjaikat az elnökjelöltek, így az indulók közül programjuk alapján fognak választani, önálló jelöltet nem indítanak. Gulyás József, a párt országos tanácsának elnöke szerint hasznos is lehet a kezdeményezés, de a koalíciós válság idején nem túl szerencsés lépésként tekint a megalakulásra. Horn Gábor szerint „már az is jó lenne, ha Szabadai Viktor azon dolgozna, hogy az SZDSZ a fővárosban a lehető legjobban működjön.”

Előválasztás: mentőöv Clintonnak

Kritikus pillanatban aratott győzelmével Hillary Clinton a keddi pennsylvaniai előválasztáson elkerülte, hogy fel kelljen adnia a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelmet Barack Obamával szemben.Bár ezzel a pszichológiai jelentőségű győzelemmel a tarsolyában a volt first lady akár meg is fordíthatja a küzdelem állását a hátralévő megméretéseken, bizonyosság vált, hogy a végsőkig húzódik az a küzdelem az illinoisi és New York-i szenátor között, amely a demokraták esélyeit rontva a republikánus jelölt, John McCain malmára hajtja a vizet. Obama jelenleg 1694, míg Clinton 1556 delegált támogatását tudhatja magáénak az előválasztási szezonban.

Népszabadság

Öngyilkos küzdelem

A címlapon a Demokrata párti elnökjelöltség megszerzésének elhúzódásáról ír a lap. A Pennsylvaniában a szavazatok 55 százalékát szerezte Hillary Clinton, míg a Barack Obama eredménye 45 százalék. A volt First Lady ezzel életben tartotta reményét a jelöltség elnyerésére. A Demokrata Pártban többen úgy gondolják a jelöltállítás elhúzódása a republikánusoknak kedvez. Hiába szerepelnek most sokat a demokrata párti jelöltek és gyűjtenek össze jelentőst támogatásokat, a belső csatározás során folytatott negatív kampány ősszel visszaüthet, valamint a támogatásokat is a John McCain elleni küzdelemben kellene majd elkölteni a demokrata elnökjelöltnek.

Kína, képregény, Ellis

A címlapon szerepel a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál beharangozója. A fesztivált új helyszínen a budai Millenáris Parkban rendezik meg. Az idei díszvendég ország a Kínai Népköztársaságnak, míg az író díszvendég az amerikai Bret Easton Ellis lesz. Demszky Gábor főpolgármester a mai napon nyújtja át a Budapest-nagydíjat az íróvendégeknek.

A különadótól mindenki szabadulna

A JP Morgan elemzőház szakemberei a konvergencia-program 2009-es hiánycél betartásának érdekében a azt javasolta a Pénzügyminisztériumnak, hogy a kormány mondjon le az adócsökkentésekről. A nagy tanácsadó cégek szakértői szerint a cégvezetők és a piac várakozásait már sikerült teljesen lenullázni. Azonban van egy minimumkövetelmény, ami ahhoz kell, hogy legalább az a befektető ne menjen el, aki itt van, és viszonylag könnyen költözhet, aki számára döntő lehet az adó. 2006 őszén bevezetett és a vállalkozások nyereségét 4 százalékos mértékben terhelő különadó megszüntetése lenne a minimum követelmény a cégek részéről. Erre a költségvetési fedezet is megvan, jogtechnikailag is könnyű kivitelezni, és még jól "el is adható", vagyis népszerű lépés lenne – nyilatkozta a cikkben Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója

Kuncze részmunkaidős fb-elnök

Részmunkaidős felügyelő-bizottsági elnök lesz Kuncze Gábor a Tópark beruházást irányító részvénytársaságnál, így mindössze heti 2-3 napját veszi igénybe a feladat ellátása – áll a cikk bevezetőjében. A Tópark beruházás viharosan indult, a törökbálinti polgármester széke is beleremegett. Keller László, aki a 2006-os önkormányzati választásokon legyőzte az addigi polgármester Turai Istvánt (Fidesz), újratárgyaltatta a fideszes többségű testülettel a beruházás szabályozási tervét, mert azt szabálytalannak tartotta. A szocialista polgármesterrel amúgy sem bíró jobboldali testület azonban feloszlatta magát; a nemrég megtartott időközi választásokon pedig újra a fideszes Turai István kapott bizalmat. A Tópark szabályozási tervének ügye később bíróságra is került, de a pert – az új városvezető indítványára - szüneteltetik, s ezzel a megyei közigazgatási hivatal is egyetért. A cikkhez tartozó rövide hír beszámol arról, hogy Szabadai Viktor barátaival és politikustársaival együtt kezdeményezi az SZDSZ legújabb országos tagozatának, a Szabad Kezdeményezések Körének megalakítását. Az új tagozat megújulást szeretné az SZDSZ-ben és szerencsétlennek tartja Kuncze Gábor visszatérésének kezdeményezését.

Félidő: két év tükörben

A cikksorozatban a rend- és honvédelem terén történt változásokat, sikereket és kudarcokat veszi számba a lap. A szerző megállapítja A rendőrség zökkenőmentesen hajtotta végre a határőrség integrációját, a jelentős strukturális átalakítás elmaradt. A honvédséget ezzel szemben szinte alapjaiban átszervezték. "A kormány kiemelt feladatának tekinti a közterületek, nyilvános helyek rendjének, biztonságának megőrzését" - derül ki a programból, azonban akkor még nem tudták, hogy a közel jövőben az utcai demonstrációk szinte mindennapos eseménnyé válnak, amelyben a rendőrség nem megfelelően teljesített. Két év alatt két minisztert menesztettek, emellett tavaly tavasszal leváltották az országos és a budapesti rendőrfőkapitányt is. A személycserék nem okoztak meglepetést, legfeljebb az időzítésük. Magyarország közben csatlakozott a schengeni övezethez, és a kormányprogramnak megfelelően megtörtént a rendőrség és a határőrség integrációja. A szervezet az összevonás után viszonylag jól működik, annak ellenére, hogy több tapasztalt szakember ment nyugdíjba az elmúlt időszakban, így az átlagéletkor 30-32 évvel csökkent. Modern, az expedíciós feladatok ellátására alkalmas, "vezetői létszámában, háttérintézményeiben jelentősen karcsúbb, de hatékonyabb" honvédséget ígért a kormányprogram, és a tények azt mutatják, ezt a szándékot szinte maradéktalanul sikerült megvalósítani. A honvédelmi ügyekben többször ötpárti konszenzus alakult ki, pl. a haderőreform és a katonák külföldi szerepvállalásának esetén. A minisztérium sikere, hogy a NATO légi szállítóflottáját Pápán állítják fel, azonban a NATO-radar megépítése évek óta kudarcba fulllad.

Vágó István Gyurcsányról és Orbánról

A lap beszámol egy Vágó Istvánnal készült interjúról, melyben a tévés személyiség kijelentette feltételekkel, de Gyurcsány Ferenc elszánt támogatója. Orbán Viktorral kapcsolatban úgy fogalmazott: "Az biztos, hogy ami ma és már néhány éve a budapesti utcákon történik, ami tényleg az ország elbalkánosodásához vezet, az személy szerint egyértelműen és kizárólagosan Orbán Viktornak köszönhető.”

A kormányválság az SZDSZ-nek ártott inkább

Lankad a pártválasztók aktivitása, a kormányválság az SZDSZ-nek ártott a leginkább, még nagyobb fölénnyel vezet a Fidesz, a népszerűségi listán Kósa Lajos Fidesz-alelnök az első. Többek közt ez derül ki a Tárki, a Századvég és a Nézőpont Intézet legfrissebb felméréseiből – foglalja össze a Népszabadság a legújabb közvélemény-kutatások eredményeit.

Dávid Ibolya a szerkesztőségben

Az MDF elnöke a Népszabadság szerkesztőségében elmondta: a mostani körülmények között a kisebbségi kormányzás reménytelen vállalkozás. Dávid Ibolya azt elképzelhetőnek nevezte, hogy a fórum egy-egy, a programjának megfelelő törvényt esetleg megszavaz, de semmiképp sem lesz politikai szövetségese a kisebbségben kormányzó szocialistáknak.

Rossz a nemzetbiztonsági törvény?

Csak az ország szuverenitását, alkotmányos berendezkedését fenyegető cselekményekre lehessen hatásköre a titkosszolgálatoknak, a köztörvényes, korrupciós ügyekkel a rendőrségnek kell foglalkoznia - véli Finszter Géza kriminológus. A mindenkori kormányok gyakorlatilag külső kontroll nélkül határozhatják meg, hogy mely szerveket helyezzenek nemzetbiztonsági védelem alá. Felesleges az e körül folyó igen éles vita, mert ezt a nemzetbiztonsági törvény lehetővé teszi, ugyanakkor előírja: információgyűjtést csak az érintettek írásbeli beleegyezésével folytathatnak. A kormányhatározat tehát nem jogsértő, a törvény viszont egyértelműen rossz - mondta el a lap kérdésére a kriminológus. Finszter Géza szerint hiányzik az alkotmányból a titkosszolgálatok feladatköre, de amostani vita során ez végre tisztázódhat. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége azt javasolja, hogy kerüljenek ki az önkormányzati szervek a kötelező védelem alól, ugyanakkor a teljes önkormányzati kör (tehát minden helyi önkormányzat) számára váljon lehetővé a nemzetbiztonsági védelem.

Fúzió, gondolati síkon

A lap értesülései szerint az utóbbi években szinte minden akciójukat közösen szervező két konföderáció, a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek megkezdte az egyesülést előkészítő együttműködés szorosabbra fűzését. A Munkástanácsok döntéshozó testületének májusi ülésén erről határozhatnak is. A Liga vezetése ugyan kinyilvánította, hogy tárt karokkal várja a csatlakozókat, a technikai részletekről még nem egyeztettek. A cél a két konföderáció szorosabb együttműködésére épülő szakszervezeti centrum létrehozása, amelyhez más, ágazati tömörülések is csatlakoznak.

OMV-kudarc a Molnál

Csak megzavarta a Mol közgyűlését az OMV, a részvényesek nem hallgattak rá. Az igazgatóságot újraválasztották, úgy, ahogy azt a Mol-vezetés javasolta. Igaz, a szavazó részvényesek többsége Mol-barátnak tekinthető lehetett – tudósít a lap MOL közgyűléséről. Thomas Huemer, az OMV szóvivője elmondta fő céljuk nem változott a két társaság "kombinációját" szeretnék elérni, de részesedésüket csak akkor növelnék, ha az ezt szerintük akadályozó tényezők megszűnnek.

Magyar Hírlap

Tíz százalékon az MSZP

A címlap a legújabb közvélemény-kutatások eredményeivel foglalkozik. A Századvég-Forsense legfrissebb kutatása szerint valóban tíz százalékra olvadt a teljes népesség körében a szocialista párt támogatottsága, miközben a Fideszre a választók 32 százaléka adná a voksát, ha most vasárnap lennének a választások. A biztos pártválasztók körében is tovább nőtt a különbség a két nagy párt között: a Fideszre 69, míg az MSZP-re csupán 19 százalék szavazna. A Nézőpont Intézet szintén most elkészült kutatása szerint a két évvel ezelőtti parlamenti választások óta 2,3 millióról 3,4 milliósra gyarapodott a Fidesz tábora, míg a szocialisták akkor még pár tízezerrel nagyobb bázisa egymilliót alig meghaladóvá zsugorodott. A közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy az MSZP népszerűségvesztésével együtt a kormány és Gyurcsány Ferenc megítélése is egyre rosszabb. Fricz Tamás politológus szerint a konklúzió egyértelmű: amikor egy baloldali néppártnak ilyen szintre csökken a támogatottsága az annak a jele, hogy az emberek kormányváltást akarnak.

Sólyom László is megemlékezett a két éve Hejcén lezuhant szlovák katonákról

"Remélem, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok nem csak a tragédiák idején fonódnak szorosabbá" – mondta Sólyom László köztársasági elnök tegnap Hejcén. Felidézte azt is, hogy a mentés idején példaértékű volt a két ország hatóságainak együttműködése. A felállított emlékművet a köztársasági elnök Szlovákia magyarországi nagykövetének, Juraj Migasnak a társaságában koszorúzta meg.

Akár pénzügyi válság is következhet

A washingtoni székhelyű Peterson Institute for International Economics (PIE) gazdasági kutatóintézet szerint a világgazdaságban tapasztalható pénzügyi zűrzavar növeli azoknak az országoknak a kockázatát, amelyeknek nagy a költségvetési hiányuk, továbbá a folyó fizetési mérlegük deficitje is, ráadásul a "lyukakat" külföldi hitelfelvétellel próbálják betömni. A PIE szakértői úgy látják, hogy elsősorban Törökország, Bulgária, Románia, a balti államok, Izland és hazánk tartozhat az "érintett körbe". Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója elmondta, hogy a költségvetési hiány tavalyi jelentős csökkenése ellenére Magyarország ellen még folyamatban van a túlzott deficiteljárás az unióban, ez pedig a sérülékenységgel egyenlő a külföld szemében.

Földi László: Szilvásy György zűrzavart okoz

Érthetetlennek tartja a március 20-i kormányhatározatot Földi László egykori vezető hírszerző. Véleménye szerint Szilvásy György kijelentései teljes zűrzavart okoznak, és hozzá nem értésről tesznek tanúbizonyságot. "A titkosszolgálatok hatásköre nem terjed ki a nyílt nyomozati tevékenységre. Arra ott van a rendőrség, a szolgálatok operatív felderítést végeznek" – magyarázta Földi Lészló. A titkosszolgálatok körül kialakult újabb botrányt a szakember úgy kommentálta, hogy ezzel megint politikai csatatérré vált a terület.

Orbán Viktort 95 millió forintért figyelték meg?

A Magyar Nemzet tegnapi számában azt írta: 2002-ben, a Medgyessy-kormány hatalomra jutása után egy magáncég politikai ösztönzésre 95 millió forintos ajánlatot tett egy eddig ismeretlen megrendelőnek. Ebben Orbán mellett Simicska Lajost, az APEH egykori elnökét és Kalmár Istvánt, a Magyar Posta polgári kormány alatti elnök-vezérigazgatóját nevezték meg célszemélyként. Daróczi Dávid kormányszóvivő közölte: a miniszterelnök Kiss Péter kancelláriaminisztert kérte fel, hogy ha szükséges, indítson vizsgálatot az ügyben. Kiss a Medgyessy-kabinet idején a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is felügyelte.

Bíróságon adta fel a BKV a titkolózást

A lap kezdeményezésére az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított a BKV adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban. A Magyar Hírlap munkatársa augusztusban kért információkat a Cemi Kft. megbízatásáról. A Cemi Kft. tanácsokat adott a BKV-nak, azonban a lap szerint a cég kevesebbet keresett volna, ha a felek maradéktalanul a szerződés szerint járnak el.

SZDSZ-javaslat: lapátra a nagy öregekkel!

Szabadai Viktor fővárosi választmányi elnök tizennégy politikustársával együtt Szabad Kezdeményezések Köre néven új tagozatot alapított az SZDSZ-ben. Új programot, új vezetőket szeretnének, s a párt "nagy öregjeinek" háttérbe vonulását. A tisztújítás kapcsán azt mondta, a személyi kérdések nem oldják meg az SZDSZ problémáit. A fővárosiak azt az elnökjelöltet támogatják, amelyik új tartalommal tölti meg a pártot, és új szellemiségű embereket enged a vezetésbe. Kuncze Gábor visszahívását a tagozat szerencsétlennek tartja. Szabadai Viktor a lap kérdésére elmondta: ők programok mellé állnak, s ha elképzelésükhöz közel áll Fodoré – ha lesz neki –, azt is támogatni fogják. Kóka János konzultációra hívta az új tagozat tagjait.

A tandíj visszaállításának terve megosztotta a rektorokat

A Magyar Rektori Konferencia alternatív tandíjjavaslata kapcsán a cikk megemlíti az intézményvezetők közül sokan – ketten pedig nyilvánosan is – ellenezték az új finanszírozási rendszer bevezetését, mivel attól tartanak, kettészakad a magyar társadalom, és csak a jómódúaknak lesz esélyük a diplomaszerzésre. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke elmondta: a következő polgári kormány el fogja törölni a tandíjat, bárhogy hívják is.

Megtámadott sztrájkjogát védené a Liga

Lőrincz György ügyvéd szerint: ha a sztrájkolók nem biztosítják az elégséges szolgáltatást, akkor a munkaadó nyerjen jogot a sztrájktöréshez. Nem tartotta viszont járható útnak az ügyvéd azt, hogy az elégséges szolgáltatás mértékét törvényben írják elő. Gaskó István, a Liga és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke szerint a MÁV vezetésével eddig azért nem tudtak megállapodni az elégséges szolgáltatásról sem, mert a menedzsment nem hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni, tehát a felelősség nem a szakszervezetet terheli. A Liga korábban nyilatkozatban hangsúlyozta: nem tagadható meg egyetlen munkavállalótól sem, hogy éljen alapjogaival, ezen kívül kijelentette kész ezért az ügyért is sztrájkot kezdeményezni.

Tiltakozás a világháló adóztatása ellen

"A giccsadónak is csúfolt kulturális járulék nemzetgazdasági szinten nem eredményez jelentős költségvetési bevételt, de számos iparágra további terheket ró" – mondta Deák László, a PwC adótanácsadással foglalkozó igazgatója. Iparági becslések szerint azonban az internetszolgáltatók éves szinten akár hatszázmillió forintnyi adófizetésre is kényszerülhetnének. Az internetszolgáltatás megadóztatása ellen szól, hogy Magyarországon az internetelérések száma eddig sem nőtt a kívánt ütemben. Nem meglepő, hogy a tervezet ellen leginkább az internetszolgáltatók tiltakoztak. A kritikák hatására kormányoldali és ellenzéki képviselők is nyújtottak be módosító indítványt, amely alapján mégsem adóztatnák meg az internet- és mobilszolgáltatást.

Népszava

Ezt a csatát megnyerte a Mol

Eredménytelen volt a Mol Nyrt. Legnagyobb önálló tulajdonosának, az OMV-nek az a próbálkozása, hogy maga mellé állítsa a többi részvényest a magyar olajtársaság szerdai, rendes közgyűlésén. Osztrák versenytársaknak be kellett látnia, hogy a magyar cég-menedzsment jövőbeni elképzeléseinek képtelen az útjába állni. OMV-nek 20,6 százalékos tulajdonrésze van, de a Mol szabályzata szerint csak 10 százalékkal szavazhatnak. Esti közleményében a Mol bejelentette, vizsgálja annak lehetőségét, hogy bíróság előtt támadja meg a Mol-közgyűlés határozatait, amelyeket a magyar cég igazgatóságával együttműködő részvényesek támogatásával, de a Mol független részvényeseinek érdekeivel ellentétesen hoztak meg.

Átállók kellették magukat

A 2002-es kormányváltás idején több – korábban vezető szakmai vagy politikai beosztásban dolgozó – (ex)fideszes ajánlkozott az új kabinetnél különböző leleplezésekkel. A Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy a vizsgálatokat a hatóságokra bízza. A lap tudomása szerint a kancellária környékéről, illetve korábban „érinthetetlen” fideszes irányítású minisztériumok, valamint állami cégek háza tájáról is jelentkeztek „árulók”, akik anyagi és egzisztenciális előnyökért „borítani” kívántak. Magyar Nemzet tegnap azzal állt ellő, hogy politikai ösztönzésre egy magánnyomozó cég 2002 decemberében javaslatot tett, hogy „szakértői felderítő-elemző” munkával „értékelhető eredményeket” tesz le a megrendelő asztalára az Orbán-kormány időszakának három meghatározó szereplője bűncselekmény gyanús ügyleteiről. Szilvásy György tegnap a Népszavának határozottan cáfolta, hogy bármikor ilyen kormányzat igén merült volna fel.

Fideszes közpénzelszívásról beszélt az MSZP szóvivője

Nyakó István, az MSZP szóvivője jegyezte mg, hogy működik a fideszes közpénzelszívás, az ellenzéki párthoz közel álló vállalkozói körök zsíros megbízásokat kapnak különböző önkormányzatoknál. A szóvivő a Fidesz pénzügyi beszámolói kapcsán beszélt arról, hogy csőd közeli állapotban van az ellenzéki párt, amely több mint kétmilliárd forintos adósságot görget maga előtt. Nyakó hozzátette: sokak mellett például Várhegyi Attilának, az Orbán-kormány egykori államtitkárának cége „busás” megbízások sorát nyerte el a Fidesz vezette önkormányzatoktól.

ENSZ: 300 ezer halott Dárfúrban

John Holmes vezető ENSZ-tisztségviselő kijelentette, hogy meghaladhatja a 300 ezret a nyugat-szudáni Dárfúr tartományban dúló polgárháborúban, illetve annak következtében meghalt emberek száma. Tekintélyes szakértők szerint alulbecsültnek tartják Holmes által említett 300 ezer halottat. Emberjogi szervezetek azzal vádolják Kínát, hogy támogatja Szudánt az afrikai ország nyugati tartományában dúló erőszak szításában.

Elemzők szerint „sokkoló” az emelkedés

A kormány nem hajlandó korrigálni a versenyszférában dolgozók bérajánlását, melyet a szakszervezetek alacsonynak tartanak. A munkavállalók javaslat már most rányomja a bélyegét az őszi bértárgyalásokra, ahol nemcsak az országos ajánlásról, hanem a minimálbérről és a szakmunkás-bérminimumról is egyezségre kellene majd jutni. Az egyik vezető londoni befektetési ház szerint „sokkolóan magasak” a magyar bérkiáramlási adatok. A valós béremelés ágazatonkénti igen eltérő. A kereskedelemben a szakmai bérminimum növelésének hatására legkevesebb 10 százalékos lesz a növekedés, vagyis bőven az OÉT-en kialkudott ajánlás fölött emelkedik a dolgozók keresete – mondta Zs. Szőke Zoltán. Az iparosok többsége viszont nagy bajban van, a magas járulék- és adóterhek miatt sokan az életben maradásért küzdenek. Lényegesen jobb helyzetben vannak a gépjármű- és elektronikai iparban dolgozók Balogh Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke közölte, hogy az első félév inflációs adatait ismerve az év második felében újabb bértárgyalást kezdeményeznek.

Egyelőre nincs új javaslat a vizitdíj pótlására

Várhatóan jövő hónapban az új egészségügyi miniszter jelneti be azokat a változtatásokat, amelyek az orvosok számára a vizitdíj megszüntetésé miatt kialakult hiányt pótolnák. A minőséget és nem a volument kell fejleszteni. Ennek az alapelvnek mentén körvonalazóik, hogy az egészségbiztosítási kassza többletéből miként pótolják majd a háziorvosok kieső bevételeit. A tegnap ismertetett átalakítások már korábbi szakértő megbeszélések során is körvonalazódott, melyeket Éger István, a MOK elnöke elfogadhatónak tart, bár ettől függetlenül fenyegetőzött. A véglegesnek tűnő javaslat három időpontban különböző változtatásokat léptetne életbe. Először, július 1-jén a taj-szám ellenőrzésének tételes, a fél- vagy teljes állású adminisztrációs alkalmazott bérének teljes fedezete finanszírozását. Szeptembertől az online jelentési rendszert építenék ki. Januártól pedig életbe lépne a Praxis-alap, amely segítené a praxisok átadását a fiatalabb korosztály számára, az idő háziorvosok nyugdíjba vonulását is menedzselné, emellett segítené a 160 üres praxis betöltésében is. A változtatások célja, hogy senki ne járjon sokkal jobban vagy rosszabbul, mint ha „egyszerűen” az áprilistól elmaradó vizitdíjak összegéhez jutna hozzá.

Négyes metró: benyújtja a főváros a számlát az uniónak

A 4-es metró épülő szakaszának több mint a harmada elkészült –a kijelölése után 36 évvel ez a friss mérleg. Hosszú vajúdás után elkészült az uniós támogatási kérelem. Az évtizedek óta a legnagyobb budapesti beruházás pályázatát hagyja jóvá a fővárosi közgyűlés. Még majdnem fél évet kell azonban várni, hogy a beruházáshoz remélt támogatásról Brüsszelben egyáltalán döntést hozzanak. A ég bizonytalan finanszírozási körülmények közepette maga az építkezés viszonylag jó ütemben halad. Bár a  fúrópajzsok majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, féléves csúszással indultnak csak útnak az Etele téri végállomásról. A 4-es metró második, a Baross tértől a Bosnyák térig tartó, eredetileg 2010 végére átadni tervezett szakasza egyre bizonytalanabb. Egy tavaly őszi közgyűlési tájékoztató szerint „várhatóan nem valósul meg”. Az EU jelenlegi pénzügyi tervezési ciklusában erre nem is lehet pályázni, illetve az ehhez szükséges tervek és engedélyek sincsenek meg hiánytalanul. A 4-es metró építgetése mellett régóta tervezik az 5-ös metrót, de erre nincs pénz. Az 9-ös metró két, viszonylag rövid, a belváros alatt húzódó föld alatti „metrószakasz” hozzáépítésével integrálná a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV-et, bevonva a vasútvonalakat.