Heti napirend
2008. 04. 14. – 2008. 04. 19.
Áprilisi hónap közepén a koalíciós válságot háttérbe szorította Sólyom László ombudsman jelölési kudarca és a BKV üzemeltetéséről szóló tárgyalások, melyek eredménytelensége pénteki sztrájkot okozott. A hetet pedig az önkormányzatok nemzetbiztonsági védelméről szóló kormányhatározat-módosítás támadása zárta.
A hét elejét mindenképpen a hétfői ombudsman-jelöltek személyéről tartott sikertelen szavazás határozta meg. Sólyom László újdonsült rendszere – mely lényege, hogy nem egyeztet a pártokkal a jelöltek személyéről - harmadik alkalommal volt eredménytelen. Az államfő a jövő nemzedékek ombudsmanjának Mészáros Ágnes jogászt, adatvédelmi biztosnak pedig Tóth Gábor Attila jogászt jelölte március 14-én. A köztársasági elnök határozott, jogköreit teljes mértékben kihasználó szerepet vett fel, mely eddig szokatlan volt a posztján őt megelőző személyektől. Megnyilvánulásai presztízse, posztja befolyásának növelése, mellyel a pártok közti alkufolyamatok megakadályozása lehet. A pártok eddigi előjogaikról viszont nem akarnak lemondani, így Sólyom jelöléseinek sikerét továbbra is megakadályozzák.
Parlamenti vita során Kóka János, szabad demokrata pártelnök Gyurcsány Ferenc Munka, tudás, tulajdon programját minősítette le azzal, hogy nem a legégetőbb problémák megoldására született, ahogy például a 100 és 48 lépés programja sem. A miniszterelnök őszinte, de nem hivatalos válasza a vitanapon az volt, hogy „de bátor lett az elnök úr”, majd kiment a teremből. A jelenet oka az előző héten lefolytatott pártelnökök közti szócsatákra, támadásokra vezethető vissza, melyre a liberális pártelnök a hét elején reagált. A felszólalás célja az volt, hogy Kóka megmutassa mer nem egyszer, nem kétszer komolyabban felszólalni a szocialisták ellen. Ezzel már nem a viszony kellemes fenntartása lehet, hanem továbbra is a liberálisok maga mögé állítása.
Mióta kisebbségi kormányzás lehetősége egyre biztosabb, azóta mindig előtérbe kerülnek a kispártok, kiemelve az SZDSZ-t és MDF-et lehetséges szövetségesnek, külső támogatóként. Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök-pártelnök bízik a kispártok támogatásában. Hangoztatatta, hogy sem szabad demokratáknak, sem a demokrata fórumnak nem érdeke az előre hozott választás. Az előző pártnak ténylegesen nem lehet érdeke, mivel a közvélemény-kutatásokon 2-3 százaléknál többet nem mérnek, viszont Dávid Ibolya pártját egy-egy felmérések a parlamentbe jósolnák, ha most lennének a választások. A szocialista bizakodás oka a kispártokkal kapcsolatban, hogy így a kisebbségi kormányzást a kívülről szemlélődőknek stabil kormányként állítsa be. Kijelentésének hitelességét gyengítheti, hogy a szabad demokraták már korábban leszögezték, csak konstruktív ellenzékként akarnak kormányozni, nem akarnak szerződést kötni a szocialistákkal, és csak azokat a javaslatokat fogják támogatni, amelyeket ők arra érdemesnek tartanak. Az MDF oldaláról pedig a korai országgyűlési választások támogatásának hangoztatása, illetve az új kormányfő, új kormány, új program folytonos kiemelését tapasztaljuk. Mindkét kispárt távolodni akar a kormánypárttól. SZDSZ az új arculat miatt, az MDF pedig eddigi stratégiát akarja folytatni a nagyokkal szemben.
Az MDF kedden előállt egy új programmal, még pedig a Nemzeti Adószabadság programmal. A program megjelenése a koalíció felbontásnak köszönhető, mivel a szabad demokraták kormányból való szabadulásával Dávidék szövetségest találhatnak az egyik legfontosabb témában, az adórendszer megreformálásában. Az adóreform kitüntetett figyelme miatt a demokrata fórum hosszú távon a napirendet meghatározó pártja lehet. Az adórendszer átalakításának levezénylőjeként, vagy megindítójaként -, mivel a kormány fogja végrehajtani – jelenhet meg azzal, hogy ő hívta össze az ötpárti egyeztetéseket csütörtökre. A pártok konkrétumokban nem egyeztek még meg, de az egyeztetések lezáratlansága miatt az áprilisi hónapban még biztos a napirendet befolyásoló pártok között maradhat az MDF.
A hét egy másik meghatározó témája a BKV-sztrájk volt. A főváros vezetői nem álltak elő a vállalat hosszú távú finanszírozási elképzeléseivel, ezért a szakszervezetek péntekre egész napos sztrájkot ígértek. Az utolsó pillanatokban főpolgármester-helyettesek próbálták leállíttatni a sztrájkot azzal, hogy írásban garanciát vállaltak, hogy teljesítik a szakszervezetek követeléseit. Az írásbeli biztosítékot kevésnek tartották a munkabeszüntetést levezénylők. Tarlós István a főpolgármestert és a kormányt okolta a helyzet kialakulása miatt. A kormánnyal végül megállapodott Demszky Gábor, és 10-12 milliárd forint tőkepótlást kapott a fővárosi önkormányzat a BKV további működtetésére. A kormány részéről a támogatás azért lehet fontos, mert segített a közlekedési vállalaton, jó színben tünteti fel a cselekedet őket. A támogatás következtében Tarlós István, és a Fidesz célpontja inkább a liberális főpolgármester lehet.
Kósa Lajos támadta Szilvásy Györgyöt titokminisztert és a kormányt, mivel a márciusban elfogadott titkosszolgálati kormányhatározat-módosítás az önkormányzatok védelméről, az ellenzéki politikus szerint, a helyhatóságok megfigyelését teszi lehetővé. Szilvásy azt mondta, hogy a módosítást a terrorfenyegetettség és az uniós pénzek felhasználása indokolja. Kósa vádja az, hogy a határozatmódosítás segítségével önkormányzatokat tudnak lehallgatni, majd a megszerzett információkat a politikusok megfenyegetésére és zsarolására használják, ezzel biztosítva kisebbségi kormányzásukat. A téma megemlítésével a Gyurcsányt és kormányát demokráciaellenesnek nevezheti a Fidesz, így a kisebbségi kormányzást előre egy negatív hatású keretbe helyezheti, amiről az emberek egy antidemokratikus rendszerre asszociálhatnak.
A kormány által szervezett közmeghallgatáson civil szervezetek folytathattak tárgyalást a miniszterelnökkel, miniszterekkel és Keller László pénzügyminisztériumi államtitkárral. A találkozón a Munka, tudás, tulajdon programról mondhatták el véleményüket a szervezetek, és emelhettek ki nagyobb problémákat, illetve javasolhattak intézkedéseket. Az egyeztetés a kormány szempontjából fontos volt, mivel így egy párbeszédre, konszenzusra képes kormány képét mutathatták, akik nem csak a pártokkal törekednek együttműködésre, hanem társadalmi szervezetekkel is. Ez az ötlet, egyeztetés arra szolgált, hogy a nemrég meghirdetett párbeszéd kormány képet nyújtsa magáról a kisebbségi kormányzás alatt. A civil szervezetek bevonásával a kormány szimpatikusabb politikai szereplőként jelenhet meg a választók előtt, és legfőképpen esélye lehet, hogy visszacsábítsa szavazóit.
Kóka János egy elsőre meglepő, ám ésszerű javaslattal, elképzeléssel állt elő a hét második felén. Véleménye szerint a liberális párt egységét szolgálná, és a liberalizmust erősítené, ha Kuncze Gábor visszatérne a pártelnöki posztra. Kóka és Fodor Gábor párton belül kiegyenlített támogatással rendelkezik, vagy talán minimálisan Fodor Gábor javára eldőlve különbözik a támogatók aránya. Az arányok nem változnak, a két politikus megosztja a szabad demokratákat, ezért olyan személyre van szükség, ki össze tudta fogni a pártot, egység lehet vezetése alatt a párt. Kóka nem mondott le vezető szerepéről, de felismerte, hogy még mindig Fodornak van nagyobb támogatottsága, vagy személye egyelőre nem biztosítana előnyt pártja számára, ha új arculattal akarnak visszatérni a politikai életbe a hátralévő két évre. Ezért olyan személyt szeretne a pártelnöki posztra, kinek politikától való végleg eltávolodása után átvehetné a pártelnöki posztot. Kuncze Gábor beleillik ebbe az elképzelésbe, és az elképzelésnek vannak támogatói is a párton belül.
A médianapirendjén megjelenő politikusok listája nem nagyon változott ezen a héten. Orbán Viktor helyett Navracsics Tibor, Varga Mihály, Tarlós István és Kósa Lajos szerepelt inkább a hét témái kapcsán. A szocialistáknál továbbra is Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó a meghatározó szereplő, illetve az Új Tudás programmal jelent meg. A demokrata fórum kommunikációját Dávid Ibolya határozta meg. A nyilatkozatok helyett inkább az új MDF-es adóreform program helyezte előtérbe a pártot. A szabad demokratáknál Kóka János, Demszky Gábor és Szent-Iványi István emelkedett ki a többi liberális politikustól. Bár nyilatkozatokat nem tett, mégis Kuncze Gábort kell még megemlíteni, aki a hét vége felé jelentkezett, ezzel felkerülve a médiában sokszor megjelenő politikusok listájára.
2008.04.20.
