Sajtófigyelő – napilapok
2008. április 23., szerda

Magyar Nemzet

Tandíj kicsit másként

Titkos szavazással fogadták el tegnap a rektorok az új tandíjjavaslatot, amelynek lényege, hogy 2011-től háromszor annyian fizetnek majd a felsőoktatásban, mint jelenleg. A hallgatók szerint ezzel olyan mély szakadékba löknék a diákokat, ami társadalmi katasztrófához vezet. A Fidesz szerint a kormány és a rektorok semmibe veszik a nép akaratát. A lap tegnap beszámolt róla, hogy a szocialista országgyűlési képviselő vezette gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán fogadhatják el a javaslatot. Miskolczi Norbert HÖOK elnököt nagy nehézségek árán engedték be csak a tanácskozásra. Pár tiltakozás (hivatkozva a március 9-i népszavazásra) és tartózkodás mellett elfogadták a javaslatot, melyet ezután többfordulós vitára bocsát Hiller István kultuszminiszter. Két tervezet van az asztalon: az egyik szerint a felvételi pontszámok alapján rangsorolnák a diákokat fizetési csoportokba, míg a másik alapján az első év mindenkinek ingyenes lenne, azonban azután a teljesítmények szerint kellene fizetni, rossz tanulmányi eredmények esetén akár visszamenőleg az első, térítésmentes évet is. Miskolczi szerint az sincs kizárva, ha életbelép a javaslat, diákok tömegei jelennek majd meg az utcán. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa szerint a rendszer az egyetemeknek sem lenne előnyös: tömegével hagynák el a hallgatók az intézményeket, így azok a csőd szélére kerülnének.

Dühös dél-alföldiek

Egy miniszteri rendelet veszélybe sodorta a fóliasátras termelőket. Már szerveződik a Dél-Alföldön egy polgári engedetlenségi mozgalom egy rendelet ellen, mely bejelentéshez és építési engedélyhez kötötte az agrártermelésre használt fóliasátrak működtetését. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke szerint az agráriumhoz csöppet sem értő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium miatt került vészhelyzetbe a fóliasátras és üvegházas zöldségtermesztés hazánkban. Az intézkedés 20-30 ezer családot érint hátrányosan. Font Sándor, az ogy. mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke nonszensznek nevezte az intézkedést. Jakab MAGOSZ elnök szerint a sátrak terveztetése és bejelentése egy sor termelőt csődbe vihet. Nógrádi Zoltán, fideszes parlamenti képviselő, Mórahalom polgármestere ha kell, akár önként áll a tiltakozás élére. Herbály Imre szocialista képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke szerint szükségtelen a Font Sándor által kezdeményezett miniszteri meghallgatás, ugyanis Bajnai Gordon már elrendelte az ügy kivizsgálását.

Komoly aggodalmak a vasúttársaságnál

Elutasította tegnap a nemzeti vasúttársaság felügyelőbizottsága (fb) a cég tavalyi gazdálkodásáról szóló dokumentumokat, amiket a Magyar Vasúti Hivatal elnöke, Antal Dániel az MN-ben ismertetett számvevőszéki jelentésnek tulajdonít. A VDSZSZ-től kapott közleményből kiderül, hogy a MÁV Zrt. felügyelőbizottsága az igazgatóságával közösen tartott ülésén nem fogadta el a 2007. évi beszámolót és üzleti jelentést. Ugyancsak nem fogadta el a 2007.évi jelentést az ügyvezetésről, a MÁV Zrt. vagyoni és pénzügyi helyzetéről, üzletpolitikájáról, valamint a társasági és üzletági teljesítményeiről. –Azzal, hogy az fb elutasította a beszámolókat, jelezte, hogy nem vállalja a felelősséget az abban foglaltakért – mondta Antal Dániel.

Mint ismeretes, az ÁSZ 2002-2007 között vizsgálta a MÁV Zrt. gazdálkodását. A jelentés nem végleges verziója szerint a cég elvesztette vagyonát, hitel- és fizetőképessége megingott, vezető beosztású dolgozói egyes gazdasági ügyekkel milliárdos károkat okoztak.

Hajtóvadászat három emberre

2002-ben, miután a Medgyessy-kormány átvette a hatalmat, megindult a hajtóvadászat három, az előző kormányhoz kötődő ember ellen-írja az MN. Politikai ösztönzésre egy magánnyomozó cég vállalta, hogy terhelő bizonyítékokat gyűjt fél év alatt az Orbán-kormány időszakának három meghatározó politikusának bűncselekménygyanús ügyleteiről. Simicska Lajos, volt APEH elnök,  Kalmár István, egykori Magyar Posta vezérigazgató, valamint személyesen Orbán Viktor állt a nyomozások középpontjában. Simicska ellen az „APEH-nál végzett tevékenysége, adatmegsemmisítések és jogtalan felhasználások”, Kalmárnak „protekcionista ügyei, amelyek érdekében sokmilliárdos vám-és adóbűncselekmények lettek elhallgatva”. Orbánnál és környezeténél a „törvénytelen gazdagodás” dokumentálás volt a feladat. A cikkíró(k) kifejti(k), hogy az akció lebonyolításához teljes diszkréció kellett, s végül megjegyzik: a nyomozások „rezsije” 95 millióba került (áfa nélkül), míg a konkrét díjazást holnap hozza nyilvánosságra az újság. Kalmár a lap megkeresésére felháborítónak és aljasnak nevezte az eljárást, mely szerinte az ötvenes éveket idézi.

A Fidesz lépni fog

Jogi lépéseket tervez az ellenzéki párt a nemzetbiztonsági kormányhatározat ellen-jelentette be Kósa Lajos és Demeter Ervin. Felháborítónak tartják, hogy ilyen megtörténhet egy demokráciában, szerintük a hatalom mindent megtesz, hogy pozícióban maradhasson. A Fidesz várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Indokuk szerint a nemzetbiztonsági törvény nem ad lehetőséget a kormánynak arra, hogy a titkosszolgálati megfigyelést kiterjessze az önkormányzatokra. Tovább azt tanácsolják majd az önkormányzatoknak, hogy kezdjenek panaszeljárásokat a parlament nemzetbiztonsági bizottságánál, és Szilvásy titokminiszternél, amennyiben súlyos visszaélést, törvénytelenséget érzékelnek. Eközben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége kezdeményezi, hogy a kötelező védelem alól kerüljenek ki az önkormányzati szervek, ugyanakkor javasolják, hogy a teljes szféra igényelhesse és kezdeményezhesse azt.

Fizethet a rendőrség

Újabb többszázezres kártérítési pert vesztett a hatóság. Összesen 650 ezer forintnyi kártérítést (plusz kamat és perköltség) kell fizetni a BRFK-nak és a Rebisz jogutódjának, a Készenléti Rendőrségnek-hozta meg döntését a Fővárosi Bíróság másodfokon. N. Tamást 2006 október 23-án állították elő, majd 3 napig szabálysértési őrizetben tartották. A bíróság kimondta: magatartásával nem szolgált rá ezen intézkedésekre. Az ügyben további 3 nap elzárást szabott ki a férfira első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Emlékezetes, N.Tamás volt a tüntetéseken mankóval megjelenő férfi, akinek törött lábára a rendőrség nem volt tekintettel, sőt, 3 napos fogsága alatt sem kaphatta vissza mankóját.

BKV: türelmesek a szakszervezetek

Bár felvetődött egy többnapos BKV sztrájk lehetősége, fellélegezhet a vállalat, nem kell tartania egyelőre újabb munkabeszüntetésekre. Gulyás Attila, a sztrájkbizottság egyik szóvivője szerint a türelem ideje jött el. Egyezség nincs, mert elutasítják Keller és Demszky tárgyalásának eredményét,  azt a 10-12 milliárd forint előfinanszírozást, melyről a lap pár nappal ezelőtt beszámolt már.

Egyezkedés az örökbefogadásról

Többségében nők foglaltak helyet a parlamentben tegnap, ahol az öt párt és szakmai szervezetek részvételével tartottak tanácskozást az örökbefogadás folyamatának egyszerűbbé és átláthatóbbá tételéről. Szili Katalin házelnök példaértékűnek nevezte az együttműködést, melyet sikeressége esetén még májusban az országgyűlés elé terjesztenének. Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) igazgatóhelyettese elmondta: az elmúlt 10 évben csökkent az örökbeadott gyermekek száma. Ugyanakkor egyre többen várnak örökbefogadható gyermekre: vagyis az örökbefogadás gátját jelenti, ha a gyermek elmúlt 3 éves. Téglási Imre, az Alfa Szövetség elnöke szerint a gond az, hogy „termékenységellenes korban élünk”, szerinte a gyermekvédelemnek a magzati korban kellene kezdődnie. Béki Gabriella, SZDSZ-es képviselő szerint engedélyezni kellene az egyedülállóknak is az örökbefogadást. Soltész Miklós (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy külföldre több gyermeket adunk örökbe, mint itthon, Magyarországon. Szerinte ez minimum elgondolkodtató, annak tükrében, hogy több mint 2000 gyermek vár örökbefogadásra.

MDF-es bomlás Berényben

Feloszlatta magát az MDF mezőberényi csoportja, a város alpolgármestere a továbbiakban függetlenként folytatja munkáját. Valentinyi Károly alpolgármester elmondta: nem tudja elfogadni a párt balra tolódását, a Schmuck Andor nevével fémjelzett Tisztelet Társaságával körvonalazódó együttműködést. A lap korábban beszámolt arról, hogy Erdmann Gyula, az MDF Békés megyei választmányának elnöke lemondott tisztségéről, és ki is lépett a pártból, mert nem értett egyet Dávid Ibolya politikájával. Az MDF baloldali fordulatát nem tudja, és nem is akarja követni-mondta a lakitelki sátorverésnél megismert politikus.

Antal-utódot választanak

Antal Imre halálával új örökös MTV tagot választanak-írja az MN. Az új tagról egy „független” alapítvány kuratóriuma dönt, melynek mind az öt tagja a balliberális értelmiséghez tartozik-szól a cikkben. A tagságot 2004-ben hozta létre Rudi Zoltán, 12 személy tartozik az örökös tagok sorába, csak haláleset után kerülhet be újabb tag.

Kuncze zsíros állást kapott

Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanberuházásán dolgozik tovább-mától ugyanis ő a Bia-Projekt Ingatlanforgalmazó Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. A cég jelenleg egy 300 milliárdos építkezést vezényel. A Tópark névre hallgató tervnél több kormányközeli személy is felbukkan-állítja a Magyar Nemzet.

Egy Törökbálint és Biatorbágy közötti, 200 hektáros beruházásról van szó, ahova lakópark, szórakoztatóközpont, valamint irodák épülnek majd. A beruházás mögött egy angol cég, a Walker &Williams Investment Group, illetve annak magyarországi leányvállalata áll. A Bia-Projekt vezérigazgatója az a Pimper Richárd, aki korábban távozni kényszerült MeH államtitkári székéből botrányos tanulmányrendelési ügyletek miatt. A másik érintett az a Berta Zsolt, aki jelenleg az anyavállalat magyar cégét irányítja, korábban viszont az ukrán Hajdú-Bét vezérigazgatója volt Bajnai Gordon miniszter ténykedése alatt, amikor több száz libatenyésztő ment tönkre, a cég a gazdálkodóknak milliárdokkal maradt adósa.

Kuncze Gábor egyelőre nem kívánt reagálni a visszatérésével kapcsolatos pletykákra. Kőszeg Ferenc volt szabaddemokrata politikus, a Magyar Helsinki Bizottság korábbi elnöke hevesen bírálta az SZDSZ-t; Kóka Jánost szerencsétlen bohócnak nevezte. Fodor Gábor szerinte lejáratta magát, mikor kijelentette, hogy akár a Fidesszel is hajlandó együttműködni, vagy akár maradna a jelenlegi koalícióban. Szerinte érdemes volna a kis pártnak előrehozott választásokat kezdeményeznie, hátha akadna 5%, aki az SZDSZ-re adná voksát.

Összefognak az önkormányzatok

Az önkormányzatok finanszírozása, értékrendje válságba jutott-hangzott el tegnap a Pest megyei polgármesterek tanácskozásán, ahol széles körű összefogásról döntöttek. A Magyar Önkormányzatok Szövetségével együtt követelik az országos egyetértési jogot a településeket érintő főbb kérdésekben.

Átalakítják a MÖSZ (Magyar Önkormányzati Szövetség) szervezetét, a jelentős bővülés miatt-mondta az MN-nek Gémesi György, az érdekképviselet elnöke, Gödöllő polgármestere. Az ok egyszerű: az önkormányzati finanszírozás reálérték-csökkenése mostanra elérte a 10%-ot is. A költségvetés és adórendszer kivételével beleszólási jogot kérnek a polgármesterek, a képviselők jogállásának szabályozásába, a települések feladat- és hatáskörének, valamint állami finanszírozásának átalakításába. Elképzelhetőnek tartják, hogy a 2/3-os önkormányzati törvény módosításával az állam 3 év alatt konszolidálja az önkormányzatokat, akár évi 250 milliárd forinttal-tette hozzá Gémesi. Csatlakozott a közelmúltban a MÖSZ-hez T.Mészáros András, Érd polgármestere, aki szerint például a tanárverések ellen is csupán együttesen lehet és kell fellépni. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke is jelezte csatlakozási szándékát, és nem tesznek le végső céljukról, amely a hét kormányzati szövetség egyesítése lenne.

Népszabadság

Csak csordogál az EU-pénz

A pályázatíró cégek szerint még mindig bonyolult az uniós pályázatok adminisztrációja, hiába került sor elektronikus egyszerűsítésre írja címlapján a Népszabadság. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-ben kiírt pályázatain mintegy 3500 jelentkező nyert el 80 milliárd forintot, ebből március 31-ig a megítélt keret negyedét fizették ki.  Sem a szakértők, Bajnai Gordon, a szaktárca vezetője nem várt ennél nagyobb összeget. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta ez az összeg az év során exponenciálisan nőni fog. A pályázatok kapcsán, azonban sok pályázatíró úgy érzi, „mintha visszafelé haladnának”, mivel hiába csökkent a dokumentumok bonyolultsága a rendszer nem mindig ésszerű, ráadásul hamarosan kötelező lesz a költség-haszon elemzések elkészítése a projektekhez. Ez hasznos lehet, ám szakértők úgy vélik sok esetben fölösleges és riasztó erővel hathat.

Kuncze elnök – a Bia Zrt.-ben

Kuncze Gábor, az SZDSZ volt elnöke márciustól a Bia Zrt. felügyelőbizottságának elnöke – jelentette be Pimper Richárd, a cég vezérigazgatója. A politikus 2010-től vonulna vissza végleg a politikától állt a közleményben. A hír megjelenése után többen arra következtetnek nem valószínű, hogy Kuncze Gábor versenybe száll a liberális párt, elnöki székéért. A miniszterelnök összeférhetetlenségi javaslata alapján a következő ciklusban már nem vállalhatnak gazdasági vezető posztot a vállalatnál, így még erősebb az a feltételezés, hogy nem fogja elvállalni Konrád György és Kóka János felkérését.

Haradinaj: Nem lesz gesztus, bocsánatkérés, kézfogás

A címlapon szerepel a közelmúltban a háborús bűnök alól felmentett volt koszovói miniszterelnökkel készített interjú részlete. Ramush Haradinaj elismerte szükség van a Szerbiával való kiegyezésre, ám ő nem fog gesztus tenni a szerbeknek ez ügyben. A politikus szerint a szerbek a múltba révednek, míg a koszovóiak tovább akarnak lépni. A volt miniszterelnök kifejtette az Észak- Koszovóban élő szerb kisebbséggel is előbb utóbb kialakul majd az együttműködés, ha megfelelő gazdasági fejlődést és szociális biztonságot tudnak nyújtani számukra. A jogállamiságot és a kisebbségek önrendelkezését biztosító Ahtisaari-tervet ő is támogatja, emellett úgy érzi többet tehet a jelenlegi miniszterelnöknél Koszovó fejlődéséért.

Félidőben a kabinet: két év tükörben

Medgyessy-kormány (kizárólag az MDF által nem támogatott) kétszer száznapos programjának áthúzódó költségei, az önként vállalt reformkényszer és a váratlanul kemény külgazdasági korlátok miatt komoly egyensúlyozásra volt és van szükség. Még egyszerűbben: sokkal kevesebbet lehetett költeni, mint korábban – írja a lap a cikksorozat folytatásában. A cikkben szó esik a gazdasági növekedés lassuló üteméről, beszél a konvergencia-programról, illetve a kampányban beígért adócsökkentés elmaradásáról. Az ingatlanadó bevezetésének elvetését is megemlíti a szerző. A cikk sikerként értékeli, hogy a feketegazdaság elleni program már jelentős eredményeket produkált, valamint az egészségügyi reform is nagy lépésekkel haladt előre, amely azonban a népszavazással megtorpant. A miniszterelnök több kezdeményezését is felsorolja az írás köztük a közélet megtisztulását célzó javaslatcsomagot. A következő két év új szakasz lesz abban a tekintetben is, hogy immár az SZDSZ nélkül kell megvalósítani a kormánynak a Munka, Tudás, Tulajdon programját és folytatni a megkezdett reformokat, ha már „bársonyos” formában is.

Emberöltőnyi változás 24 hónap alatt

„Az egészségügy első kétéves reformjába a koalíció beleroppant, de a költségvetés győzelemre áll. Az egészségügyi szakmában nincs érintett, aki a történésekkel elégedett lenne, legfeljebb a pénzügyminiszter” – áll az egészségügyet vizsgáló cikk bevezetőjében. A közös kormányzati célokból - a társadalombiztosítás egyensúlyának megteremtése, valamint a rendszer működtetéséért viselt politikai felelősség megosztása piaci szereplőkkel - az első teljesült, a második nem fogalmaz a szerző. Emellett azt is megemlíti, hogy feledhetetlen marad a 2006-os, 2007-es esztendő az egészségügy számára. Több intézkedést sikernek tekint a cikk: koalíciós kormányzás első két éve stabilizálta az egészségbiztosítási alap bevételeit, eredményes volt a gyógyszerkassza visszafogása is (az új gyógyszertörvény egyszerűsítette a gyógyszerek megvásárolhatóságát), valamint a harmadik reformpillér az ellátórendszert szűkítette. A negyedik pillér az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása, míg az ötödik pillér a biztosítási modellváltás volt, ám ebbe miniszter és a koalíció is belebukott.

Átjárhatóak lehetnek az egyetemek

„A Magyar Rektori Konferencia tegnap elfogadta azt a javaslatot, amely a költségtérítéses és az államilag finanszírozott helyek közti teljes átjárhatóság bevezetéséről szól. A konferencia azt is szeretné elérni, hogy a költségtérítéses hallgatók teljesítményük alapján fizessenek. A javaslat módosítaná a felvételi rendszert: lejjebb szállítanák a ponthatárt, viszont csak azok előtt nyitnák meg az önköltséges képzést, akik ezt a minimumszintet teljesítik.” – áll a lap első oldalán közölt rövid cikkben. A Felsőoktatási Kerekasztal április 30-án tárgyal a javaslatról.

Kötélhúzás állami milliók felett

Takács Albert még hivatalban lévő igazságügyi miniszterként tavaly december 19-én rendeletet adott ki, amely egy nappal később már hatályát vesztette – a miértre keresi a választ a cikk. Takács Albert a lapnak elmondta: az "egynapos" rendelet a Közlönykiadó egy 200 millió forintos követelése kapcsán született. A vállalkozások cégadatainak feldolgozását és kezelését több mint egy évtizede egy magántulajdonú vállalkozás, a Microsec Kft. végzi. A társaság még a kilencvenes évek közepén került kapcsolatba az igazságügyi tárcával, amely közbeszerzés nélkül választotta ki az adatszolgáltatás technikai közvetítőjének. Később több közbeszerzési pályázatot is ez a cég nyert meg. A Microsec az ingyenes cégadat-szolgáltatást "az eddigi szerződések keretein belül", többletköltség felszámolása nélkül vállalta, azonban a Közlönykiadó, amely az IRM és a Microsec között közvetített, a múlt évben 200 millió forintos követeléssel lépett fel, a Cégközlöny kiadásához kapcsolódó korábbi költségeire hivatkozva. Az IRM szerint az "egynapos" rendelet éppen azt a célt szolgálta, hogy az ilyen jellegű követeléseket "kordában lehessen tartani", és a Közlönykiadó csak a valóban "szükséges és igazolt" költségek megtérítését követelhesse, ám a cikk szerint aggályos, hogy az állami pénzek elköltése egy külső vállalkozás beiktatása miatt nem átlátható.

Jön a fogyatékossági kártya?

A gyakori visszaélések miatt Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programjának kormánybiztosa egyebek közt fogyatékossági igazolvány bevezetését javasolja a fogyatékkal élőket megillető támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatban. Arról, hogy hány fogyatékkal élő jogosult valamilyen szociális juttatásra, nincsenek pontos adatok. A 2001-es népszámláláskor ugyanakkor 580 ezren vallották magukat fogyatékosnak, ezen belül 244 ezren tartották magukat mozgáskorlátozottnak. A kormánybiztos szerint ahhoz, hogy egyértelmű legyen, kik jogosultak és pontosan mekkora támogatásra, elengedhetetlen az egységes szakmai protokoll kialakítása. Kondorosi Ferenc a támogatásokkal kapcsolatban egy új jogszabály megalkotását szorgalmazza, amelynél a cél a törvényesség és az átláthatóság megteremtése. A kormány várhatóan még ebben a hónapban tárgyalja az előterjesztést.

A levegőt is eladná a BKV

A BKV a spórolás jegyében igyekszik minden olyan tevékenységtől megválni – eladni vagy bérbe adni -, amely nem tartozik szorosan a tömegközlekedési szolgáltatáshoz. Ezekről a tevékenységekről listát készítenek, s a végén összegzik, mit érdemes piacra vinni. A lap információi szerint az ötletlistára fölkerül a libegő, a sikló és a dunai kishajóflotta is. Ezen kívül a cégnél ismét fontolgatják a buszgarázsok és remízek épületei fölötti légtér hasznosítását is. Ezek az ingatlanok alkalmasok lennének irodaházak, bevásárlóközpontok építésére. A vállalat azon is gondolkozik, hogy HÉV, illetve buszjáratok külső alvállalkozókon keresztül üzemeltessen. A takarékosság jegyében már megindultak az első lépések, mivel felbontja a milliárdos tanácsadási szerződést a BKV és az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.

Nincs más út, csak az integráció

Borovszky Tímea, az oktatási tárca esélyegyenlőségi főigazgatóságának vezetője a lap interjújában elmondta az egyetlen megoldást az integrált oktatásban látja az esélyegyenlőség megteremtése kapcsán. Borovszky Tímea egy 2007 novemberében készült kutatás alapján – amelyben integrált környezetben tanuló roma és nem roma diákokat vizsgáltak – kifejtette: a kutatásban azt állapították meg, hogy a nem romák tanulmányi eredménye nem romlott, de a roma gyerekek teljesítménye jobb lett. Ennél is fontosabbnak vélte, hogy az egész osztályközösség önképe erősebb lett.

Magyar Hírlap

Batiz András, a rászoruló

Feljelentették Batiz András volt kormányszóvivőt, mert állítólag jogsértő módon jutott hét évvel ezelőtt egy titokzatos lakáscserével Andrássy úti önkormányzati lakásához. Azóta is szociális lakbérért él ott. 2006 előtt a lakáscserék jóváhagyásakor nem vizsgálták a rászorultságot, ha így van, akár több száz milliós vagyoni hátrányt okozhattak az önkormányzatnak és ugyanannyi jogtalan vagyoni előnyt az állítólagos rászoruló gazdagoknak.

Önkormányzatok vétója

Az európai fórumokhoz fordul várhatóan a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, ha a kormány nem vonja vissza nemzetbiztonsági védelem alá eső szervekről szóló kormányhatározat kiegészítését. MÖSZ a jövőben szeretne egyetértési jogot kapni bizonyos, az önkormányzatokat, polgármestereket érintő kérdésekben. Ezen javaslatát a kormány és önkormányzatok egyeztető fórumán terjeszti elő. Szűcs Lajos a MÖSZ társelnöke szerint a BKV finanszírozási problémái és a főváros újabb, az államtól kért milliárdjai méltatlan és felháborító lépés az ország összes településével szemben. Gémesi György, a MÖSZ elnöke kijelentette, hogy elfogadhatatlan az a politikai egyezkedés, amit a főváros és a kormány évek óta a többi önkormányzat kárára folytat.

Abszurd megoldások

A Fidesz alkotmánybírósági beadvánnyal vagy nemzetbiztonsági bizottsági panasszal él az önkormányzatok megfigyelését lehetővé tevő kormányhatározat miatt. Kósa Lajos nem bízik abban, hogy a megfigyelésről az önkormányzatokkal a kormány egyeztetéseket folytat majd, vagyis eldönthetik a helyhatóságok, hogy kívánják-e az objektumvédelmet, avagy sem. Az önkormányzatokhoz eljuttatott kormányhatározat szövegéből kiderül, hogy a megfigyelt körbe tartozó intézményeket két csoportra osztották – tette hozzá Kósa. Az elsők eldönhetik, hogy igénylik-e a védelmet, a második csoportban kötelező a megfigyelés.

Ingatlanfejlesztő lett Kuncze, új pártot szervez Mali Zoltán

Kuncze Gábor a BIA Zrt. Infrastruktúra-fejlesztő cég felügyelő-bizottságának elnöke március óta. A volt szabad demokrata pártelnök továbbra sem beszél, hogy elvállalná-e újra az SZDSZ vezetését. A liberálisoktól kizárt Mali Zoltán közben nemzeti liberális párt szervezésébe kezdett. A Magyar Hírlapnak elmondta Mali, hogy egy már létező jobbközép kispárt ajánlott fel neki elnöki széket, amelynek vezetőivel megegyezett az új ideológiáról. Szándékaik szerint első körben a fogyatékosok ügyét karolják fel.

Strasbourgba értek a tiltakozók

Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt demonstrált tegnap a Benes-dekrétumok ellen több magyar közéleti személyiség. Az EP képviselőinek átadták azt a petíciót melyben, tiltakoznak a Benes-dektrétumok és az azokat megerősítő szlovák parlamenti határozat ellen. A tiltakozó aláírásgyűjtést tavaly szeptemberben, a Benes-dekrétumokat megerősítő határozat megszavazása után indította el a felvidéki Never Again 1945-1948 Polgári Társulás. Fehér Csaba történész hétfőn úgy nyilatkozott, hogy párbeszédet szeretnének folytatni a másik féllel, és a tiltakozást akkor tartják sikeresnek, ha ez elindul. Visszautasította, hogy egyes politikai körök és kormányok néhány szélsőséges szervezet akciójának és kimondottan szlovákellenesnek állítják be kezdeményezésüket.

A közpénzügyi csomag elemei átláthatóbbak

A Fidesz szerint új konvergenciaprogram kell, az államháztartási hiánycélt leszámítva minden szám elavult benne. Varga Mihály mondta, hogy romlott a külföldi megítélésünk, a kialakult helyzet pedig senkinek sem jó. Az ellenzéki politikus a konvergenciatanácshoz fogható szűk körű költségvetési tanács felállítását javasolta.  Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta, hogy „át kell térni a szabályalapú költségvetésre, minden elvesztegetett év magában rejti a gazdaság állapotának romlását”. Hozzátette: „Ha fennmarad a jelenlegi attitűd, nem várhatunk csodát”. Példaként felhozta, hogy a Pénzügyminisztérium nem készítette el április közepéig a költségvetési irányelvet. Veres János erre úgy reagált, hogy „a pénzügyi tárca határidőre, azaz április 15-re benyújtotta a kormánynak a 2009-es költségvetési irányelvekre vonatkozó előterjesztését”, és szerinte megvan az esélye, hogy hamarosan megszülessen a szakmai egyezség a közpénzügyi törvényjavaslatról. „Túlságosan bonyolult, nem átlátható a parlament előtt lévő közpénzügyi törvényjavaslat” – mondta László Csaba, a KPMG adópartnere. Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója szerint kedvezőtlenek a költségvetési kilátások.

Népszavaz

Csata a Mol-közgyűlésen

Viharos közgyűlés elé néznek a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Részvényesei.. A legnagyobb önálló tulajdonrésszel rendelkező részvénytársuk, az osztrák OMV még nem tett le arról, hogy többségi tulajdonossá tornázza fel magát. Ezért mindent elkövetnek, hogy a részvényesek szavazzák meg a 10 százalékos szavazati korlát eltörlését, vagyis mindenki a tulajdonrészének arányában szavazhasson. Csaknem bizonyos, hogy a Mol menedzsmentje továbbra is nyeregben érezheti magát. Nem véletlen, hogy Hernádi Zsolt, a magyar olajcég elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy „inkább a Molnak kellene az OMV-t átvennie, és nem fordítva. Elvégre ez mindig úgy történik, hogy a hatékonyabb cég veszi át a kevésbé hatékonyat.”

Még kivárnak, de májusban többnapos BKV-sztrájk lehet

Egyelőre kivárnak a BKV-s szakszervezetek. Bíznak abban, hogy a kormány és főváros a folytatódó tárgyalásokon talál megoldást a fővárosi közlekedési cég hosszú távú jövőjének biztosítására. Azonban kilátásba helyezték, hogy májusban ismét sztrájkba léphetnek. A 10-12 milliárd forintos tőkejuttatás csak az év végéig biztosíthatja a cég működését, de ennek fedezetéül BKV-tulajdonú ingatlanokat és más vagyonelemeket kell felajánlani.

Közel a tűzszüneti alku a Hamásszal?

Izrael és a Hamász egyiptomi közvetítéssel megállapodott a tűzszüneti egyezmény alapjaiban. A Háled Mesaal, a Hamász politikai vezetője kész lenne hosszú távú, tíz évre szóló fegyvernyugvást kínálni, cserébe azért, hogy Izrael visszavonul az 1967-es határok mögé és elismeri a palesztin menekültek jogát a visszatérésre. A damaszkuszi források szerint a Hamász ottani vezetői kijelentették, hogy akkor sem ismerik el Izraelt, ha a palesztinok népszavazáson jóváhagyják a jövendő megállapodást a palesztin állam megalakulásáról az 1967. évi határok mentén. Ezenkívül követleik, hogy a népszavazáson „az egész palesztin nép”, tehát a szerte a világon diaszpórában élő palesztinok is részt vegyenek. Háled Mesaal elmondta, hogy palesztin állam fővárosána Jeruzsálem lenne. Bár azt nem tisztázta, hogy csak a város arab részére gondolt-e.

Még homályos, miből pótolják a vizitdíjat

Körvonalazódó elképzelések vannak, konkrét egyezség a tegnapi tárgyaláson sem született arról, milyen feltételekkel és milyen formában pótolná a kormányzat a háziorvosoknak a vizitdíj megszüntetése miatt kieső bevételeket. Szakértők figyelmeztetik, hogy csapdába futhatnak azok a háziorvosok, akik az orvosi kamara elnökének felhívására szerződést bontanak az egészségbiztosítóval. Sok háziorvos hitelt és alkalmazottakat vett fel, de mivel a kormány saját hatáskörében április elsejétől visszavont a díjfizetést, sokan súlyos anyagi helyzetbe kerültek. Az OEP csak annyi pénzt küld a praxisoknak, amiből a béreket lehet finanszírozni, a működtetésre nem marad forrás.

Gálszécsy András: a gazdasági biztonság megköveteli a védelmet

Módosítja a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények köréről szóló határozatát a kormány – jelentette be Szilvásy György a kormánykabinet ülését követően. A titokminiszter közölte, hogy egyértelműbb lesz, hogy az önkormányzati szférában az együttműködés nem kötelező. Hozzátette: nyitottak a kormányhatározat alapjául szolgáló nemzetbiztonsági törvény módosítására, ha az ellenzéknek gondja van egyes rendelkezéseivel vagy a garanciális elemekkel. Kósa Lajos és Demeter Ervin bejelentette a tegnapi Fidesz párt elnökségi ülését követően, hogy vagy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, vagy panaszeljárást kezdemények a nemzetbiztonsági bizottságnál. Gálszécsy András volt titokminiszter elmondta, hogy bármilyen kormányzati intézkedésnek akkor van helye, ha az jogszerű, szakszerű, célszerű. Közölte, hogy véleménye szerint ez a határozat a jogszerűség követelményének megfelel. A nemzetbiztonsági törvény 5. paragrafusának E pontja azt mondja: az NBH ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek, intézmények védelmét. A kormány határozatban jelöli ki a nemzetbiztonság védelem alá esők körét – áll a 77. paragrafusban.

Átláthatóbb adórendszerre van szükség

Még az idén júniusig elfogadhatják a közpénzügyi törvényt, amelyet teljesen új alapokra helyezné a költségvetési tervezést, a közpénzekkel való gazdálkodást – közölte Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. A számvevőszéki elnök még elmondta, hogy a közép- és hosszú távú tervezésre kell helyezni a hangsúlyt a költségvetés elkészítésénél, amelynek alapját a társadalom és a gazdaság valódi folyamatai kell képezzék. Hamecz István szerint álvita zajlik arról, hhogy a költségvetésnek milyen a technikai mozgástere, mert a mai helyzetben az adócsökkentésre az esély a nullával egyenlő. Hozzátette: annak is csökkent a valószínűsége, hogy Magyarország azon a pályán tud haladni, amelyet a konvergenciaprogramban rögzített a kormány. Ahhoz, hogy a következő évben teljesíteni lehessen az államháztartási hiánycélokat, jövőre 0,6, 2010-ben 0,8 százalékpontos újabb megszorításra vagy a kiadások többletlefaragására lenne szükség. Az adórendszer túl bonyolult, ráadásul elvtelen rétegérdekek kiszolgálója – hangsúlyozta Vámosi-nagy Szabolcs, az Ernst&Young adóigazgatója. Megítélése szerint a munkabért terhelő adók, járulékok túl nagyok.