Sajtófigyelő – hetilapok
2008. 04. 17. – 2008. 04. 23.
HVG
Sztrájkok és mellékhatások
Az újság címlapon foglalkozik a sztrájkkal. A cikk felveti a kérdést: vajon egy állami vállalat megengedhet-e egy ekkora sztrájkot úgy, hogy a keletkezett kár lényegesen nagyobb a közszolgáltatást igénybevevők körében, mint magánál a vállalatnál. Sőt, az elégséges szolgáltatásokról sem sikerült megállapodni. Eközben az OÉT (Országos Érdekegyeztető Tanács) elé került egy VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) javaslat, mely a sztrájktörvény módosítását szorgalmazta. A teljes munkaadói oldal felsorakozott a kezdeményezés mögé, mely értelmében a törvény kötelezné a sztrájkolókat a sztrájk elejének és végének bejelentésére, valamint szabályozná a tárgyalás menetét a munkaadók- és vállalók között. Mások szerint a törvény úgy jó ahogy van-véli például Borsik János, a mozdonyvezetők képviselője. Azonban a közlekedésiek egyre inkább egyedül maradnak törekvéseikkel és bizonytalan időre szóló és bizonytalan időre felfüggesztett sztrájkjaikkal. A kormány eközben az OÉT-re bízná a kérdés orvoslását.
A sztrájkok anyagi vonzata nehezen becsülhető, a múlt heti BKV- munkabeszüntetéssel is (ez még a múlt hétfői 13:00-ig tartó -j.sz.) hasonlóan nehéz. A GKI Gazdaságkutató Zrt. nevében nyilatkozó Petz Rajmund elemző inkább az ország 2006 őszén elveszett stabilitását hiányolja. Ez szerinte már nem romlik ugyan tovább a sztrájkokkal, az ország belesimul a régió átlagába. A lap megszólaltatott egy munkajogi szakértőt-Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE ÁJK munkajogi tanszék vezetője szerint ha valaki igazoltan nem tudott bejutni munkahelyére, akkor nem szankcionálható, igaz, bérre sem jogosult. Amennyiben valakit kirúgtak, azonban a hiányzás jogos volt, úgy a bíróság a munkaügyi perben olyan ítéletet is hozhat, mely szerint vagy visszahelyezik és visszamenőleg kifizetik a bért a hiányzónak, vagy akár 2-12 havi munkabért ítélhető meg számára. Azonban a kimaradásra ürügyként felhasznált sztrájk hamar kiderülhet a per során, így ez erősen kerülendő. Továbbá a jogszerűen sztrájkolókat védi a törvény, azonban politikai célokért sztrájkolni jogellenes. Ellenben tömeges elszámoltatás akkor sem történhet visszamenőleg sem, ha be is bizonyosodik, hogy a sztrájk jogellenes volt, ilyenkor is legjobb esetben a szakszervezeti vezetőkkel szemben képzelhető el szankció. A cikkíró végül megjegyzi, hogy a pénztártörvény kapcsán már közel jártak a politikai célok érdekében tartott munkabeszüntetés kategóriájához, mely vádra a VDSZSZ úgy válaszolt, hogy az kimerítette a „gazdasági és szociális érdekek biztosítását”, és ebben az esetben a sztrájk megtartása jogos volt.
A fele nem tréfa
A képviselők 40%-a többet keresett a parlamenten kívül, mint amennyit országgyűlési képviselőként kapott. A plusz jövedelem forrása elsősorban különböző vállalkozásokból származó profit, például egy jólmenő cégből, vagy éppen könyv megírásából származó haszon. A cikk terjedelmes listát közöl a parlamenti képviselők jövedelméről a 2007-es év alapján. Az írás címe magyarázatra szorul: az országgyűlés nagyszerűen működne fele ekkora létszámmal is, azonban a „potyázó” polgármesterek is maradnak. A 386 főt elsősorban a választási rendszer arányos ága, a pártok húzóembereinek biztos bejuttatása iránti ambíció magyarázza. Az MSZP elhalt kezdeményezését is megemlítik, mely a polgármesteri és ogy.-i képviselői tisztség összeférhetetlenségét mondta volna ki. De ugyanerre a sorsra jutott például a képviselői költségtérítés elszámolásmentességének megszűntetése is. Az írás említi, hogy Magyarországon messze az átlag alatt van a képviselői tiszteletdíj, még Szerbiában is magasabb, ugyanakkor a már említett költségtérítési rendszer szinte példátlan. Sokszor előfordul, hogy a felvett költségtérítés mértéke nominálisan magasabb, mint maga a fizetés. A cikk végén a szerző megjegyzi, hogy a bérek megemelése túl visszatetsző lehet a választók szemében (lásd Gyurcsány Ferenc tervezete), különösen a „szociális népszavazás” eredménye után. A ötpárti konszenzus viszont bíztató a pártfinanszírozás ügyében, mely szerint a kérdést mihamarabb rendezni kell.
MSZP-választmány
Az MSZP múlt szombati választmányi ülésén heves vita bontakozott ki a kormány teljesítményéről, valamint a koalíciós szakításról. Gyurcsány Ferenc önkritikát gyakorolt, és egyre többen bírálták a miniszterelnököt, hiányolják a baloldali politizálást. További kritika, hogy túl sokszor ütközött a reformelképzelés a társadalomi akarattal, és hogy túl sokszor engedtek a liberálisok nyomásának. Suchman Tamás volt miniszter és Földes György korábbi választmányi elnök a kiszámítható lépéseket és higgadtságot kérte számon. Lendvai Ildikó szerint az SZDSZ-szel meg kell egyezni és folytatni kell a közös kormányzást. Gyurcsány szerint egy kisebbségi kormány kihúzhatja 2010-ig is. Az új, „bársonyos reformokat” a városligeti szocialista majálison osztja majd meg a közvéleménnyel.
Ismét népszavazás
Az Albert házaspár által kezdeményezett népszavazás hamarosan zöld utat kaphat. Május 23-ig kell a választási irodának az OVB elé terjesztenie a hitelesített aláírásokról szóló jelentést. Emlékezetes, 2007 áprilisában engedte át az OVB a házaspár kérdését, melyet decemberben hagyott jóvá az AB. Április 10-én 491 958 aláírást nyújtottak be, melyet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ellenőriz. A kötelező népszavazáshoz 200 000 hiteles aláírás szükséges, így ennek kiírása szinte biztosra vehető. A kérdés így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”
Tandíj helyett
Nem lesz tandíj semmilyen formában-mondta Hiller István kultuszminiszter, miután tárgyalt Pokorni Zoltán fideszes szakpolitikussal. Ez azért is érdekes, mert eddig is tagadta az oktatási tárca, hogy valaha is tandíjat szerettek volna, a fejlesztési részhozzájárulást nem tekinti tandíjnak. A Rektori Konferencia jövő heti ülésén fogadnak el egy koncepciót, melyben mégis szerephez jut a hallgatói befizetés: az első év mindenkinek költségmentes lesz, azonban a jövőben mindenki az eredményeinek megfelelően kell hogy hozzájáruljon tanulmányaihoz. Lesz, aki továbbra is költségmentes marad, míg mások fizetni fognak tanulmányaikért.
Nüanszháború
Az írás a versengő külkapcsolati stratégiákról szól. A cikk elején Gyarmati István külpolitikai szakértőt idézi a lap, aki szerint „rajtunk röhög mindenki”, amiért egyedüliként nem írtuk alá az Ukrajna és Grúzia NATO-tagságát támogató nyilatkozatot. Egyesek szerint a németek mögé kívánunk betagozódni, akik óvaintenek az oroszok felbőszítésétől. A következetlenséget lehetne csökkenteni, ha az MSZP és a Fidesz megpróbálna kompromisszumot kötni. Érdekes módon a kormány és a Fidesz álláspontja meglepően hasonló, sőt, a dokumentumok címe meg is egyezik: „Magyarország külkapcsolati stratégiája.” A kormány dokumentumának három fajsúlyos pontja: az EU-ba való mélyebb integrálódás, a kelet-közép-európai együttműködés elmélyítése, valamint az ország globális felelősségviselése. Ezekbe a legnagyobb ellenzéki párt sem kívánt belekötni, de sokak szerint a dokumentum sokszor az általánosság szintjén maradt. Azonban a kormány többszöri kérésére sem volt hajlandó véleményezni a dokumentumot a Fidesz, mondván azt érdemes lenne plenáris ülésen megvitatni. Ez utóbbit azonban nem szerette volna a kormányzat, mert tartott a végeláthatatlan vitáktól. A Fidesz hajlik ezen a téren az együttműködésre. Programjukban az integráció elmélyítése, valamint az atlanti-vonal erősítése mellett érvelnek, ellenben elmaradnak az orosz-ellenes hangok, melyek korábban jellemezték a párt megnyilatkozásait. A cikk végén a szerző leírja, hogy a megegyezés csupán politikai szándék kérdése.
A magyarok nyilasaitól
Terrorveszélyre hivatkozva új jogsegélyt kért az igazságügyi tárca a USA-tól a szélsőséges kuruc.info hírportál, illetve a gyanú szerint azzal összefüggésbe hozható Magyarok Nyilai ügyében-értesült a HVG.
Az MSZP képviselők elleni februári támadások ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség, és a Nemzeti Nyomozóiroda indított eljárást. Az ügyészség látókörébe került például a Dunaújváros Jövőjéért Egyesület (DJE) egyik tagja is a Molotov-koktélos ügy kapcsán. Dum Tamás aktivista ugyanis néhány órával a támadások előtt telefonon kereste Dér Zsuzsanna és Kálmán András képviselőt, mégpedig azért, hogy megtudja, megszavazzák-e az új egészségügyi törvényt. Később több helyütt robbantottak Molotovval, mely cselekménysorozatot a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg vállalt magára, akárcsak Csintalan megverését, illetve a Brodway jegyiroda elleni támadást. Azonban a két telefonhívás valószínűleg kevés lesz bizonyítékként. Nem könnyű a hatóságok dolga: az sem biztos, hogy létezik a Magyarok Nyilai szervezet. Az biztos, hogy valamelyest profi elkövetőkről van szó, ugyanis használható bizonyítékot nem hagytak eddig. Legígéretesebb nyomnak a merényleteket vállaló e-mailek ígérkeznek (feltehetőleg amerikai szerverekről), azonban kérdéses, hogy az USA mennyire lesz partner (korábban ugyanis Schmidt Mária telefonhívásainak kiszivárogtatása miatt a kuruc.info ügyében is kértek jogsegélyt, akkor azonban azt nem kapták meg). Ha sikerül bíróság elé állítani a merénylőket, az precedensértékű lesz-véli a HVG. A cikk végén megjegyzi, hogy az anyagi bázisa a szélsőjobbnak nem biztosított, utalva itt többek között a sajtóorgánumokra (Magyar Mérce, stb.), vagy éppen Polgár „Tomcat” Tamás pólóboltjára.
Figyelő
Menedzserek és az egészség végveszélyben
A 16. szám címlapja a menedzserek stresszel teli életének egészségre káros hatásaira hívja fel a figyelmet.
GAZDASÁG+POLITIKA
Reformer, nem forradalmár
Az ORTT új elnökével, korábbi adatvédelmi biztos Majtényi Lászlóval készült az e heti interjú. Az frissen megválasztott elnök kiemelte, hogy erős jogosítványokkal rendelkezik a sajtóban általában tehetetlennek feltüntetett testület. Az ORTT által odaítélt közpénzek elköltése kapcsán elmondta: mindig vitathatóak az ilyen típusú döntések, viszont a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt kell ezeket lefolytatni. A pártoktól való függetlenséget elsődleges szempontnak tartja Majtényi László, mivel ez a „törvény betűjének való megfelelés”, illetve a takarékosság is fontos szempont az új elnök számára. Véleménye szerint: a sajtószabadságnak mint alkotmányos alapjognak alapvető hangsúlyt kell kapnia és meg kell találni a megfelelő egyensúlyt az ezt korlátozó individuális és közösségi jogokkal.
Pályára állna
A Figyelő információ szerint az Állami Autópálya Kezelő Zrt. részvényei kerülhetnének az állampolgárok szélesebb körének tulajdonába a miniszterelnök Új Tulajdonosi Programjának keretében. A kormányzati források szerint a vállalat az elmúlt években felkészült a tőzsdei megjelenésre. A legkorábbi kibocsátási időpontnak 2009. elejét látják a szakértők, amely az EP választások előtt pozitív hatással lehetne a kormányzat munkájának megítélésére.
Atombiztosan
Felsmann Balázs a gazdasági tárca április végével leköszönő szakállamtitkára nem ért egyet az új energiapolitikával. Az Országgyűlés új atomerőművi kapacitások létesítését szorgalmazta a kormánynál. A szakértő szerint kockázatos lenne a 40%-ot közelítő részarányt növelni, mivel az atomerőművek nem képesek a napon belüli energiaszükséglet ingadozását követni. Ezen kívül az EU-s előírásoknak megfelelően a megújuló energiaforrások támogatását is előtérbe kell helyezni mondja a szerző, amely most a rendezetlen szabályozás miatt nem valósul meg. A befektetők kapcsán megjegyzi: nem várnak az energiapolitika végleges megalkotására már most gázbázisú erőművi kapacitás előkészítése zajlik Magyarországon.
Osztogatási tartalékok
A cikk szakértői szerint már csak az idén folytathat osztogatást a kormány népszerűség növelés érdekében anélkül, hogy a hiány ne növekedjen. A hazai elemzők szerint azonban nem biztos, hogy nem valósítják meg a jövő év folyamán a népszerűség növelő intézkedéseket határozatok útján, amelyhez nem kell parlamenti többség. Veres János pénzügyminiszter szerint is szűkebb a jövő évi költségvetés mozgástere. A 2006-os év bevételnövelése után a kiadáscsökkentés lehetne a megfelelő módszer a hiány csökkentésére.
Átláthatatlan üvegzsebek
Az amerikai Freedom House 2006-os jelentése szerint az 1700 milliárd közbeszerzésre fordított adóforintból 10 % elköltése zajlott teljesen szabályszerűen A cikk felhívja a figyelmet, hogy a külföldi befektetők számára már nem mentség a társadalmi-gazdasági átalakulás és már akad olyan vállalat, amely kivonul. A külföldi vállalatok a közbeszerzési törvény hiányosságait tartják általános problémának. A Transparency International jelentése szerint is a törvény bonyolultságából adódó nem megfelelő alkalmazásból sok visszaélés keletkezik. 10 korrupcióveszélyes terület nevez meg a cikk: pártfinanszírozás, közbeszerzés, bűnüldöző szervek, önkormányzatok, kormányzat, törvényhozás, Állami Számvevőszék, igazságszolgáltatás, média és civil szféra.
A megnyerhetetlen háború
Somogyi Zoltán, a Political Capital Institute igazgatója média feletti politikai kontrollról szóló cikksorozat hatodik részében arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar pártok folyamatosan törekszenek a politikai kontroll megteremtésére a médiában, ám ez hitelteleníti az „irányítani igyekvő politikust valamint az irányított médiát is”. A nemzetközi példákat is bemutató cikk szerint nem kell uralni a médiát a politikai sikerhez, azonban tudni kell használni.
Hiszek a kapitalizmusban
Barack Obama szenátorral, a demokrata elnökjelöltségért viaskodó politikussal készült interjúban az USA lehetséges gazdaságpolitikájáról esett szó. Barack Obama elnökké választása esetén a Bush-kormányzat adócsökkentésével ellentétben a magas jövedelműek esetén adóemelést vezetne be. A jelenlegi kormányzat merev gazdaságpolitikáját elutasítja, mivel mindenre adócsökkentés a válasza, amely nem lehet megoldás minden esetben. Kiemelte hisz a kapitalizmusban, hiába próbálják a jobboldali ellenfelek eszelős liberálisnak beállítani. A kampány és a kormányzás közötti összefüggés kapcsán elmondta: jó emberekkel kell körülvenni magát, szükséges a világos célok megfogalmazása, ezen felül megfelelő hatalmat kell delegálni az embereknek számára, ám ezért mindig számadással tartoznak. Sikerként értékelte, hogy húsz éve kiépült szervezetekkel vették fel a versenyt, miközben ők nulláról indultak. Véleménye szerint ez bizalmat adhat az embereknek, hogy képes csapatot vezetni, képes a kormányzásra.
TÁRSADALOM+TREND
Szóban zöldek
A Föld napja kapcsán megrendezésre kerülő biciklis felvonulásra tömegeket képesek mozgósítani a zöld szervezetek, azonban a mindennapi gyakorlatba kevesen ültetik át a kampányban tanultakat emeli ki a lap a környezetvédelmi akciók hatásfokát vizsgálva. A környezetvédő szervezetek szerint az emberek nyitottabbak a zöld problémákra és könnyebb mozgósítani őket. A Critical Mass sikere is ezt mutatja, ám a Tubes-radar és a szerencsi erőmű elleni tiltakozás sikeressége már nagyban annak is köszönhető, hogy a közvetlen érintettség ma még a legfőbb mozgósító erő. Egyszeri akciókban szívesen vesznek részt az emberek, azonban „mindennapjaikban továbbra is a régi szokásaik rabjai maradnak”- mondta a Föld Napja Alapítvány vezetője.
CÉG+PIAC
El sem fog hangzani a cégem neve
A MGYOSZ új elnökével készült interjúban Futó Péter kifejti a kormánnyal, valamint az ellenzékkel is megfelelő kapcsolatot kell kialakítania. A MGYOSZ a konvergencia-program támogatását és a kormányválság mielőbb lezárását, valamint reformok keretében egy adó- és járulékcsökkentési program kialakítását szorgalmazza. A nemzetközi terjezskedést segítő külpolitikát is fontosnak véli Futó Gábor, mivel a véleménye szerint a magyarországi vállalatoknak meg kell találni a piaci réseket és regionális multiként kell megjelenniük az elkövetkező időkben.
Heti Válasz
Létminimum
Az MSZP esetleg támogatná az MDF által javasolt adószabadság-program örökösödési illeték kiiktatását és az adóamnesztiát. Cserébe a szocialisták a költségvetés megszavazását kérnék a demokrata fórumtól. Az MSZP elképzelése szerint külső támogatás kimondása nélkül lehetne partnere a demokrata fórum, a kisebbik ellenzéki pártnak pedig a politikai napirend meghatározása lehetne a nyereség.
A korai SZDSZ-szel történő szakítás okozta eufóriáját váltotta fel a tanácstalanság. Mintha az MSZP-frakció csak most észlelné, milyen feladatok is várnak rá. Gyurcsány-hívei sem hiszik már el, hogy a legfontosabb tennivaló a Munka, tudás, tulajdon program részletes kidolgozása lenne. A szocialisták reménykedő csoportja még úgy gondolja, hogy meg lehetne még állapodni az SZDSZ-szel. Bár Gyurcsány Ferenc a liberális párt adóreformja ellen beszélt, mégis nyitva hagyja az SZDSZ-szel való együttműködés lehetőségét.
Az MSZP lehetőséget lát az MDF-ben. Bár egyszer lemondásra szólítják fel a miniszterelnököt, másszor az előre hozott választásokat szükségességéről beszélnek. A demokrata fórum támadásai ellenére mégis szót lehet érteni velük. Egyes baloldali körökkel a kapcsolat fennáll – a szerző említi a Schmuck Andor által alapított Tisztelet Társasággal való kapcsolatukat.
A fővárosi MSZP-SZDSZ koalíciót már többször kisegített az MDF háromfős frakciója. Demokrata fórum több alkalommal járult hozzá egy-egy előterjesztés elfogadásához, mint például a gyülekezési jogot korlátozó előterjesztést 2006. október 22-án. Az MDF frakció és a szocialisták közti kapocs Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, aki szoros szövetséget ápol Schmuck Andorral. Az MDF ennek ellenére nem szándékozik támogatni Gyurcsány szétporladó hatalmát. Szocialista kapcsolatuk, Hagyó Miklós is egyike azoknak, aki nem tartja elképzelhetetlennek egy előre hozott választást.
Brutus már készülődik
Medgyessy Pétert, volt miniszterelnököt interjúvolták meg. A beszélgetés során a kérdező arra volt kíváncsi, hogy egyetért-e az Öszödi beszéddel; miért nem mondta korábban, hogy Gyurcsány mondjon le. Válaszul azt mondta, hogy egyetért a nyilatkozattal, de nem ebben a stílusban, illetve nem mérte jól fel a helyzetet, és nem gondolta volna, hogy az emberek erkölcsi válságként élik meg majd a beszédet. Ezt követően a Medgyessy-kormány intézkedéseiről érdeklődtek, illetve hogy a gazdasági helyzet felelőssége kit terhel. 100 napos programjainak egy részét még mindig helyesnek tartja, és a megszorítások arra a szintre vezettek, ahol kormánya átvette a Fidesztől a stafétabotot. Helytelen lépésnek találja, hogy 2004-ben a hiánycsökkentés helyett a választásokra koncentráltak. Medgyessy lemondását és Gyurcsány helyzetét hasonlítja össze az interjúvoló. Védekezésül Medgyessy azt válaszolta, hogy ő választhatott a maradás és lemondás között, és fáradság, feszültség hatással volt döntésére. Véleménye szerint, ha marad, akkor végig lehetett volna csinálni. A továbbiakban egy esetleges új miniszterelnökről beszélgettek. A kérdő szerint olyan személy nincs, aki átvehetné Gyurcsánytól a helyet. Medgyessy szerint, ha nagyon akarnák a koalíció tagjai, akkor meg tudnának állapodni a személyben. Érdeklődik a volt miniszterelnök aktivitásának okai, az MSZP népszavazás utáni reakciója, illetve a kisebbségi kormányzásról. Medgyessy végül nem tartja fontosnak az előre hozott választásokat. Fontosabb lenne inkább hosszú távon gondolkodni és a pártot úgy alakítani.
Szakíts, ha bírsz!
A szabad demokrata parlamenti képviselők, 2006-es jelöltjeik, befolyásos helyi politikusaik és gazdasági háttérembereik közül legalább 118 olyan személyt talált a Heti Válasz, aki állami vállalatok igazgatói vagy felügyelőbizottsági tagjaként, regionális fejlesztési tanácsok előljáróként vagy más közfunkciók után jövedelem kiegészítést vehet fel. A Heti Válasz csak azokat a tisztségviselőket tudta lajstromba venni, akikről bizonyítható, hogy pártalapon delegálták őket. A szerző véleménye szerint, bizton állítható, hogy 118-nál jóval több alapember került be SZDSZ-kontóra az állami igazgatóságokba, bizottságokba. Utal az előző számban megjelentetett cikkre, melyben bemutattak 10 nagy állami vállalat SZDSZ-érdekű vezetőit.
Említi, hogy a 118 személy valójában 149 állami tisztséget tölt be. Kiváló káder-utógondozónak nevezi a Volán vállalatokat, illetve a gazdasági tárca által felügyelt utász- és MÁV-érdekeltségeket. A cikk végén az igazgatóságok és felügyelőbizottságok tagjainak jövedelem kiegészítését fejtegeti. Zárszóként pedig megjegyzi, hogy a szabad demokraták és szocialisták közti alkukoalíció a kormányválság után is tovább működik.
Gyucsányt meneszteni kell
Schmidt Mária cikke elején a politikai elitet jellemzi. Politikusaink jelentős része hazug, tehetségtelen, gyáva, arrogáns. Ezt követően Gyurcsány korábbi üzleteiről ír, melyek nem tűntek fel az embereknek. Magyarország számára káros üzleteket kötött a miniszterelnök, éveken át manipulált cégeinek adószámaival, és offshore vállalkozásokkal kerülte meg az adófizetési kötelezettségeket. Majd a kormányfő hiányos gazdasági, pénzügyi ismereteire utal azzal, hogy nem lett volna képes megélni a piaci körülmények között, mivel nem tud különbséget tenni jövedelem és reáljövedelem, bruttó és nettó között. Gyurcsány vagy annyira ostoba, hogy nem látja át a költségvetés helyzetet, vagy gazember, aki tudta, milyen nagy a baj, ám ezt elhazudta. Schmidt szerint Gyurcsány Ferenc megbukott mint miniszterelnök, mint reformer, mint politikus. A kormányfő ma az ország legtöbb bajának eredője és magyarázata. Tovább folytatja Gyurcsány által reformoknak titulált intézkedések minősítését, jellemzését. Írja, hogy reformjának nincs támogatottsága,, pedig a magyar nem reformellenes, mivel türelmesek, belátóak magyarok és képesek áldozatot vállalni. Követeli a tisztességes közéletet, sikeres és eredményes gazdaságpolitikát, hiteles kormányt. Majd a kormány munkájának értékelhetetlenségét taglalja, illetve Gyurcsány felelősségének szétteregetéséről beszél, melyet a máricus 29-i MSZP pártértekezleten tett meg a pártelnök. Befejezésül pedig azt mondja, hogy Magyarország érdeke azt kívánja, szocialisták azonnali hatállyal váltsák le Gyurcsányt és lúzer csapatát.
Ki kezdje a takarékosságot?
Mellár Tamás az üzlet című rovatban ír az állam takarékosságáról. A cikk elején a liberálisok által sürgetett 2000-2500 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentést említi meg. Kérdésként felveti, hogy megint szükség lenne-e erre a megszorításra, miután Gyurcsány csomagja 1500 milliárdos kurtítást hozott. A külföldi vállalatok nem javítottak a gazdaság fejlettségi szintjét, versenyképességét és az elmúlt évben a hazai vállalkozások csökkenő teljesítményét sem tudta ellensúlyozni. A nagyra törő beruházások és támogatási programok nem élénkítették a gazdaságot, ezért a takarékosságot először az államnak kellene kezdenie. Állami Számvevőszék szerint a 1500 milliárdos összeg, amelyet a vállalkozásösztönzésére fordítottak, hatástalannak bizonyult. A támogatásoknak a kis- és középvállalkozások helyett inkább a nagyvállalatok, külföldi tulajdonban lévő óriáscégek voltak a fő kedvezményezettei. Államapparátus reformját kellene elindítani, csökkenteni a bürokráciát, túlszabályozást. Harmadik takarékossági elemként be kellene szüntetni a pazarló közfinanszírozási formákat, a korrupció melegágyát. A magas államadósság és a tetemes kamatfizetési kötelezettség miatt a kormánynak le kellene mondania az infláció állandó fölpörgetéséről. A környezet védelme érdekében jelentős mértékű környezetterhelési adót kellene kivetni.
Amerika a neokonok után
2000 után az Egyesült Államok külpolitikáját a neokonzervatívok határozták meg – írja Matolcsy György rovatában. Ők építették fel a Bush-doktrínát, melynek lényege, hogy az amerikai hatalom kivételes az egypólusú világban: szabadság és rend nevében megelőző csapást mérhet bárikre. Neokonok hisznek abban, hogy Amerika dolga diktatúrák felváltása liberális demokráciákkal. Francis Fukuyama, amerikai politológus szerint az Amerika neokon kalandja a végéhez közeledik, és a kemény aktivista politikát puhább, belátóbb politikára kell cserélni. A neokonok beavatkozó elképzelésével a probléma az, hogy azt hittek Amerika eléggé erős katonailag ahhoz, hogy diktatúrákat megdöntse, majd helyükre demokráciát építsen fel, de kiderült nem elég erős. Amerika nem önzetlen, saját népe érdekeit követi, mely ki is derül, így Amerikának nem hisz a közvélemény, és népszerűsége zuhan. Neokonok ortodox liberális nézeteken alapuló gazdasági elképzeléseik is megbuktak, mely a piac mindenhatóságát, az államot le kell építeni, a kereskedelmet és pénzt liberalizálni kell elvet követi. A neoliberális receptek mindenhol megbuktak, azok jártak jól, akik elkerülték a neoliberális kúrát. A megoldást az állami szabályozás leépítésében, piaci működés szabadságában látják. Amerika otthon bedőlt saját rossz receptjének, mert a pénzpiacot az állam gyakorlatilag nem szabályozta. A nekokon külpolitika és gazdaságpolitika is megbukott.
168 óra
Kinek higgyünk?
Mészáros Tamás elsőoldalas rovatában a köztársasági elnök pártelnökökkel folytatott eszmecserékre emlékezik, ahol a jelenlegi politikai helyzetről kért tájékoztatást. Mészáros Sólyom Orbánnak intézett kormányzással kapcsolatos kérdését fejtegeti. Véleménye szerint nem lehet arról szó, hogy a köztársasági elnök feltette ezt a kérdés az ellenzéki pártelnöknek, mivel nincs hozzá joga. Viszont Orbán azt állította, hogy a kérdés és válasza is elhangzott a beszélgetés során. Kumin Ferenc azt állította, hogy Sólyom László mindenkitől annyit kérdezett, hogy „van-e programja az ország előtt álló problémák megoldására?”. Ezt követően a cikk írója eljátssza fejtegetés során, hogy ha valóban az utóbbi kérdés hangzott el a tájékoztatáson, akkor Kumin Ferenc miért olyan visszafogottan reagált Orbán kijelentésére. Majd arra következtetésre jut, hogy nincs megfelelő magyarázat az esetre, viszont három forgatókönyv lehetséges. Az első szerint Orbán Viktor igazat mondott. Második esetben ilyen kérdés nem hangzott el a találkozón és Orbán Viktor elferdítette az elnök szavait. A harmadik lehetőség szerint pedig összejátszottak a felek.
Abszurdisztán
Kétszer tüntettek antifasiszták szélsőségesek ellen annál a fővárosi jegyirodánál, amelyet Molotov-koktéllal gyújtottak fel eddig ismeretlenek. Szélsőségesek vonultak az iroda elé, ahol azok az antifasiszta tüntetők várták őket, akiknek egyik hangadja Szabó györgy önkormányzati képviselő volt. Az összes jól ismert szélsőséges: Budaházy, Torockai és a Magyar Gárda képviselői is megjelentek a jegyiroda előtt. Az antifasiszták pedig ismét megmutatták, hogy többen vannak. A tömegben feltűnt Gyurcsány Ferenc és Schröder volt német kancellár. A szerző a cikk törzsében a Tomcat által megindított megmozdulás, és arra reagálva az antifasiszta tüntetés hangulatát írja le.
Kitörő körök
Buják Attila Gyulyás Józsefet interjúvolja meg az SZDSZ táncáról. A beszélgetés elején a jelenlegi helyzethez vezető okról, a népszavazásról beszélgetnek, hogy a pártok szavazóikat nem készítették fel ekkora vereségre, illetve a két pár beszélő viszonya napról napra romlik. Ha nem változik semmi, akkor előbb-utóbb kétharmados Fidesz-többség lesz a végén. A pártelnökök megerősödtek, de Gulyás kínosnak tartja, ha felelős politikus csak saját párttagsága előtt képes sikert aratni. Gulyás kizártnak tartja, hogy a koalícióval kapcsolatos elmúlt eseményeket a két pártelnök megbeszélte volna. A politikus megkérdőjelezi, hogy Fodor Gábor felajánlott volna SZDSZ-es szavazatokat a szocialistáknak, ha megválasztják pártelnöknek. A koalíciós döntéseket elsiettetnek találta, a biztosítási reform tarthatatlanságát a népszavazási klímaváltozás okozta. Hangsúlyozza, hogy a politikus, ha a szocialisták fel tudnak mutatni olyan javaslatot, amit a szabad demokraták támogatásra érdemesnek ítél, akkor azt meg fogják szavazni. Nem lát lehetséges újszövetségest, a változatlan felállás meg nem hozna jobb eredményt – állítja Gulyás József. Az SZDSZ nem akarja megszabni a miniszterelnök személyét. Ha a pártok a ciklus hátralévő felében egyet tudnak érteni, akkor sem fognak visszatáncolni a koalícióba.
Áll az alku
A cikk ombudsman és alkotmánybírák parlamenti meg nem szavazásáról szól. Alkotmánybíró-aspiránsok közül Bihari Mihályra az MSZP, Kukorelli Istvánra a Fidesz mond nemet. A szocialistákban harag is uralkodhat, mivel haragszanak az Alkotmánybíróság elnökére, mivel nem akadályozta meg az ellenzéki népszavazást. Bihari Mihály nem is lehetne nagyon már alkotmánybíró, mivel 65 éves és hetvenéves koráig folytathatná a munkát, tehát a kilencéves mandátumát nem töltené ki. SZDSZ nemet mond Kiss László és Holló András újraváltoztatására. Gusztos Péter azt javasolja, hogy változtassák meg az ismétlést segítő rendszert. EGy SZDSZ-es politikus azt mondja, hogy az MSZP mindig igére támogatja jelöltjeiket, de erőfölényüket kihasználjak, megállapodnak a Fidesszel. A jelöltek kettesével járnak a parlament elé, egy MSZP-s, egy fideszes. A rendszer a szürkéknek kedvez. Egyesült Államokban a nyilvánosság előtt folyik a jelölés. Horn-kormány idején szocialisták azt mondták, hogy az egyetemek, szakmai szervezetek döntsenek. Hack Péter szerint is legyen nyilvános a folyamat.
Sólyom László az ombudsmanokkal bajlódik. Az elfogultak kiesnek a legjobbakkal együtt. Sólyom utóbbi időben nem egyeztet a pártokkal. Jelöl és választottja rendre elbukik. Kumin Ferenc szerint, ha a köztársasági elnök egyeztetne, akkor pártalkuk számítanának. Az államfő Majtényi Lászlóval, Péterfalvi Attilával és Nagy Boldizsárral vallott kudarcot. Most Tóth Gábor Attila és Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes van soron. Vannak sikeres szavazások. Kállai Ernőt kisebbségi biztossá választották. Roma származása miatt politikai öngyilkosság lett volna nemet mondani megválasztására. Kivétel nem erősíti a szabályt, folytatódik a presztízsharc. A köztársasági elnök makacs ember. Parlamenti pletyka szerint alkotmánybíró lehet Lenkovics Barnabás volt ombudsman, kinek helyére takács Albert érkezhez.
Sólyomnak tanácsadói azt mondják, hogy egyeztessen. Hack Péter szerint is engednie kellene az államfőnek.
